Hoppá-érzés lehet most sokakban, no hát mégis. Felnőnek a kutyakölykök, s komoly felnőttként harcba szállnak a Sátánnal. Végül mindig ez van, a népmesékből tudtuk jól.
És akkor ezek a kétfarkúak is most komoly erő lesznek, öltönyben beszélnek majd orruk alá tartott nagy bolyhos mikrofonokba, és csupa olyan szavakat mondanak majd, amit az egyszerű ember már nem ért, ámde tisztel, és ha kell szavaz rá. Végre, és akkor megdől a Sátán hatalma.
Vagy mégse jó, mert akkor ki lesz itt érthető és vicces? Szerethető. Persze, mindig ez van, megszeretünk valakit, megbízunk benne, divatos lesz, aztán fejébe száll, és elkurvul. Ezért nem találni gázszerelőt meg kőművest se soha, mert egy része eleve iszik, a kevés meg, akit ismerősök szívből ajánlanak, a sok munkától fejébe szállódik, már túlvállalja magát, már a segédeit küldi, már ő se úgy dolgozik -- ezt értem elkurvulás alatt.
***
Nos, magam úgy vélem, hogy
- egyrészt mindig benn volt a paklijukban, hogy szeretnének komoly dolgokkal foglalkozni,
- mi több foglalkoztak is, azaz a felszín mögött régóta komolyak, a stílus csak eszköz.
Amit amúgy egy interjúban most ki is mondott a falkavezér.
***
Én egyébként mindig bírtam őket, bár néha kicsit éreztem rajtuk egy kényszerességet, hogy mindig, mindenre és mindenáron viccesen válaszoljanak. Ami persze sokszor eredményez erőltetett válaszokat.
***
Csakhogy most válaszútra kerültek.
Amit lehet odázni, és a sorsra bízni, de az is egy döntés.
A kérdés pedig az, hogy a cél kis parlamenti ellenzéknek vagy kormányt váltó nagyvadnak való levés. Kiskutya vagy nagykutya.
Normál helyzetben persze már mindkettőhöz késő lenne így másfél évvel választások előtt. De minálunk itt akkora várakozás van, hogy mindkettő belefér.
Van persze egy döntés nélküli út is: építkezni, kicsit komolyodva, ami a stílusban megtartja a régi sémát, ám közben komoly témákat feszeget, s közülük kisebb helyieket még meg is old. Valami ilyesmi terv sejlik ki a fenti riportból is. S aztán az Élet mindezt szavazatra váltja -- amennyire gondolja.
***
Azonban ez is egy döntés. Mert egy csak helyi ügyekkel foglalkozó párt, aki ráadásul "furcsán beszél" -- azaz viccesen elvont / elvontan vicces, még ha csak stílusában is --, azt a nagy többség akkor se meri kormányzóerőnek választani, ha amúgy szimpatizál is vele. Mert a nagy többség nemigen tud komoly erőt látni egy kétfarkú stílus mögé.
A társadalom ősi beidegződéssel a Nagy Farkat tiszteli és féli, két kicsit csak megmosolyog. Komoly vezetőjéül pedig azt választja, akit fél és tisztel, a másikat legfeljebb kedveli.
Ami nekem se tetsző dolog, de hát a Világ csak lassan változik, így aki meg akarja ülni, aljával kénytelen felvenni a nyereg alakját.
***
Szóval ha a cél egy hatékonyan tököt szorongatni képes kis parlamenti ellenzék, arra jó lehet a kialakulni látszó út.
Ám ha komolyabb tervek is lennének, ahhoz sajnos
- komolyabb stílus is kell,
- és hozzáértő vélemény nagy horderejű kérdésekben (és ne tévesszen meg senkit, hogy a most bennlévőknél ez nem követelmény, ők már benn vannak!!!)
Sajnos azonban egy komolyabb stílus kiherélheti mind a két farkat, ha rosszul adagolják. És nagyon nehéz jól adagolni. Úgy, hogy érdekes maradjon (az 5-10%-nak), de stílusban is komolynak tűnjön (a 90-95%-nak).
***
A feloldásra egy lehetőség lenne, ha a két farok egyike némileg leválva önálló doronggá válna. Mint mikor a gumiabroncsgyár leánycégbe szervezi a guminőt. Továbbra is a cégcsoport nevét viszi, így a vevő látja, hogy a megszokott kiváló tapadás, de jobban rá tud állni a speciális igényekre. Más marketing, célcsoport, ilyenek.
A mai leosztott médiavilágban egy új erőnek nagyon nehéz megláttatni magát, majd tisztán s épelméjűn maradva a kormány közelébe jutni. Egy lehetséges módját magam is leírtam párszor, remélve, hogy ráharap az ott leírt profilúhoz hasonló rátermett alak (Persze tudtam, hogy ábránd, de álmodni szép.) Ám a politikus annyira kontraszelektív szakma, annyira az elvtelen hülyéknek szól, hogy rendet tenni képes és hajlandó balekból kevés van. A rátermetteknek jobb dolguk is akad.
Ám amit a kutyapárt eddig tett, azzal áttörte az első falat, az ismeretlenségét. Van infrastruktúrája, amivel láttatni tudja magát. Nem csak a saját mobilos "app"-pal, de érdekességükkel a normál média falát is áttörték. Ezt felhasználva egy "leánycég" el tudna indulni.
A kapcsolat nyílt lenne, de mindenki látná, mikor beszélnek egy farokkal, és mikor kettővel. Ez fontos, mert a szmájlik szájbarágós világában az emberek többsége magától nem tud különbséget tenni.
S talán ez lenne a legfontosabb célja a szétválasztásnak. Mert mögöttes tartalomban már a mostani kétfarkú kutya is komolyabbnak és értelmesebbnek tűnik, mint az "igaz, komoly" nagy tulkok. Nem véletlen érzem egy ideje, hogy Magyarországon megelevenedett a Tanú (a film -- most én is szájbarágok kicsit). Hülyeségben a komolyak simán hozzák az ötvenes éveket.
De ha ugyanabból a szájból jön ki hol egy nagy, hol két kis farok, sose lehet tudni, amit épp' látunk, az melyik. Komoly dolgokra legyen egy komoly száj, kinek már a hangja is máshogy zeng.
S persze a név is utalhat a játékos testvérre, csak valami komoly méltóságot sugárzó -- "A Nagyobbik Farok", vagy "Jobbik Farok" - "Balfarok", tudomisén.
És persze a Nagy Farok felelősséggel is jár: egy ilyen birtokosának már foglalkoznia kell a Lét Nagy Országos Kérdéseivel is.
***
És még valami. Az eddigi stílus mögött magam is csak sejtem az értelmes tartalmat. De tudni nem tudok semmit, mert a savköpő menyét sokat sejtetni engedő válasz, sőt, sok kérdésre lehet is jó válasz -- mi több, van, amire az egyetlen helyes válasz.
De egy szavazathoz még nekem is konkrétumok kellenek. Egy savköpő menyétet nem kizárt, hogy meg tudnék kedvelni -- országos nagy cimborák is lehetnénk talán --, de dolgaimból sokat reá nem bíznék. Nem csak mert savat köp, hanem mert menyét is.
+++
Hát ennyi lenne a javaslat.
Titkon remélve, hogy talán megfogadják. A főkutya szemében látni egy ideje valami ilyesmit.
Szóval kétfarkúak, ha legalább egyik farkatokban éreztek valamit, valami mást, duzzadó ambíciót, ami nagyobb szeretne lenni -- csak jelzem, az elfojtás káros...
Kétfarkú kutya Nagyobbik Faroka elképzelt fényképen
(mérete miatt az objektív csak a belső rész egy kis szeletét tudná befogni.