HTML

Benderik elmélkedik

Friss topikok

Nérszabadság - a gecizés művészete

2016.10.10. 18:53 Benderik

 

Előrebocsátom, régen nem olvastam Népszabadságot így tartalmát sem tudom megítélni, az utóbbi években milyen volt. (Egy időben egész jó, arra emlékszem. De persze az emlékek az elmének kamrájába valók, nem drága nyomdába, így nem tudom, mostanság tisztán minőségileg érdemes lenne-e a túlélésre.)

Ahogy azt se, lenne-e benne annyi potenciál, hogy egy értő tulajdonos kezében -- önmagában vagy egyéb, politikai célokkal kapcsolva megérje tovább vinni.

Ha ilyen nincs, hát akkor a kinyírás nyilvánvaló politikai jellege és sötét módja ellenére nincs vele mit tenni.

Ám ha lenne, úgy egy egy tippként elmondom, mit tennék vele, ha én lennék azon lény, akinek megérné átvenni. Vagy akinek elszámolnivalója van valakivel, aki megszüntette.

***

A gondolat alapja az, hogy nemtelen eszközöket használó partnerrel szemben az egyik leghatékonyabb stratégia, ha saját fegyverével ütünk vissza.

Nem csak mert finomkodással mintha tálcán, megsütve kínálnánk fel magunkat krumplisalátával, hanem mert a saját fegyverrel gecizés általában idegesítőbb bármi más fegyvernemnél. Lelki dolog ez, talán mert támadónk pont arra rezonál, így ügyesen adagolva szétrázható vele. Márpedig az ellenfél idegessége nem csupán szép látvány, de a legjobb módja, hogy aztán hibázzon.

***

És akkor először nézzük az ellenfél módszerét.

A Párt (a mostani, a nagy efföl) már évtizedekkel ezelőtti megalakulása óta ellenfeleit őrületbe kergető módszere, hogy csodásan tudott egyensúlyozni annak határán, ami a törvény betűje szerint valót elválasztja a már illegálistól, és tudta úgy tartalmilag pofán csapni az aktuális jogrendszert és ellenfelet, hogy mindenki lássa, hogy ez most egy nagyon aljas gyomros volt, de a jog betűje szerint teljesen legális.

Már a rendszerváltás előtt híresek voltak erről, amitől persze akkoriban még begyűjtés után párszor elverték őket, de nagyobb bajuk nem lett, mert mindig kiderült, hogy van valahol egy olyan elméletileg jogállami paragrafus, ami miatt nem ütközött törvénybe, amit tettek. S ezt akkor még jó ügyre is használták. 

Ez az évek során annyiban finomodott (durva szemcsés irányba), hogy most már nem annyira adnak a látszatra, de ezt is csak a cél szerinti mértékig adagolva, hogy mindenki láthassa, ki az úr a háznál, de a pillanatnyi erőviszonyok mellett azért ne legyen ki elmarasztalni képes őket.

***

Márpedig ha így, akkor értelmes ellenfél nem dühöngve tüntet, hanem ugyanígy játszik...

***

Most konkrétan a kínai piacok Hike cipője és Fuma melegítője lehetne az ötletadó szép példa.

Szóval ha én lennék az, akinek van pénze / kedve / célja a lap továbbvitelére/-re/-vel (vagy csak elszámolnivalója azzal, aki megszüntette) nagyjából az alábbiak szerint járnék el:

  • azonnali állást kínálnék a teljes szerkesztőségnek, ahogy van,
  • megalapítanám a Nérszabadság című lapot (esetleg Nerszabadság, ha egy kis jelentést is akarunk adni neki ("NER vagy szabadság" alcímmel, a világ proletárjai már úgyis avítt kissé...))
  • és kiadnám, de szigorúan ugyanazzal a betűtípussal szedve, hogy még véletlenül se lehessen nem összekeverni őket.
  • Az internetes változat meg lehetne mondjuk a noll.hu.


És persze egy fillért se fizetnék érte a jelenlegi Népszabadság tulajdonosának, hisz' ez egy teljesen másik lap.

Aztán pereskedjen, aki akar.

Mert

  • egyrészt itt mifelénk kedvelt politikai ars poetica a "kutya ugat, a karaván halad",
  • másrészt egy ilyen pert igen sokáig el lehet húzni,
  • harmadrészt maga a tulajdonos kürtölte tele a sajtót, hogy ez a lap csak veszteséget termel, így ha a per rossz irányba halad, egy ponton konstruktívan felajánlanám, hogy megtérítem a tulajdonosnak a lapból származó tervezett eredményét arra az időszakra, amíg ő szünetelteti a saját lapját -- de mivel ez a tervezett eredmény negatív, így természetesen ő fizet nekem.


***

És ha végül évek múltán netán elveszíteném a pert -- nos, az erre alapított 3 milliós káefté természetesen képességei szerint fizetne...

De hogy a dolgozókat ez ne érintse hátrányosan, azonmód elindulna mondjuk a Névszabadság. Ugyanazon gárdával és betűtípussal, neten nolll.hu...

+++

És annyira élvezném azokat az arcokat...

És persze csak gondolatkísérlet.

...

De azért annyira élvezném azokat az arcokat...

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jóleső gecizés

A bejegyzés trackback címe:

https://benderik.blog.hu/api/trackback/id/tr3011788143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása