HTML

Benderik elmélkedik

Friss topikok

  • megamedve: @ulpius66: te meg egy szerény, szeretetre méltó, segítőkész, barátságos, emberbarát, jóravaló embe... (2018.12.06. 10:25) Örömtűz a CEU hűlt helyén
  • LoveKills: A szakértőktől kérdezném: Mi a vélemény/tapasztalat a Privileg, Bauknecht, Elektra Bregenz márkák... (2018.11.23. 09:36) A mosógép és a leve
  • gabiiii: @Benderik: Az államnak nincs saját pénze, hanem erőszakkal veszi el tőlem és még néhány másik adóz... (2018.10.25. 11:28) Konstruktívan a hajléktalanok kilakoltatásáról
  • nemecsekerno_007: Most a mi adónkból képzünk szakembert gazdag európai országoknak, hogy utána az ottani nyugdíjrend... (2018.10.15. 09:14) Corvinus ördöge és maltere
  • Benderik: @$pi$: "Érvrendszerem a kormánypárti sajtó érvrendszere..." (2018.09.13. 22:20) Megszívlelendő-e a Jelentés

A deviza, aki ott se volt (?)

2013.06.22. 00:35 Benderik

Lerágott csont ez a devizahitelezés, csak hát rendre fellángol, és a jelek szerint valós a veszélye annak, hogy még a bíróságok krémjének számító legeslegeslegfelsőbb bíróság sem érti, s így elkúria.

Engem igazából régóta érdekel, hogy a devizahitelesek hány százaléka hiszi tényleg, hogy ebben az egészben nem is volt deviza, és az árfolyamnövekedés miatt megnőtt tartozások valójában a bankok haszna, azaz semmi kár nem érné őket, ha az adósok eredeti árfolyamon törlesztenének.

Mert azért erős a gyanúm, hogy van egy jelentős hányad, aki tudja, hogy ez nem igaz, de hülye lenne nem odaállni egy zászló alá, melynek győzelme esetén megúszhat egy nyomasztó adósságot. Amit persze értek, a kisemberről egész életében mindenki csak a bőrt húzza, szerencséje sosincs, lottón nem nyer, rajta nyerészkedik mindenki, ő meg senkin, egyszer ő is járhat jól -- vagy legalább nem rosszul, mert persze a "jól járás" is csak egy megmenekülés lenne egy extra veszteségtől. És azt is megértem, hogy sokuknak az alapvető léte forog kockán, így akkor is belekapaszkodnak ezen ügyeskedő érvbe, ha erkölcsi érzékük amúgy nem hagyná. Szerencsére nem próbáltam (lekopogva), de esélyes, hogy én is lopnék, ha éheznék és túlélni nem lenne más esélyem. És talán én is odaállnék e zászló alá, ha a lakásom forogna kockán.

De ettől még e hiedelem nem igaz, és nagyon fájna, ha egy ilyen fontosságot kapott ügyben a legeslegeslegmagasabb bírói fórum is bedőlne neki. Mert onnan kezdve már nem azért nincs jogállam, mert a független törvénykezést elnyomják, mert már el se kell nyomni, önjáró: elég saját hülyeségére hagyatkozni.

És e veszély nagyobb, mint gondoltam, mert a minap már egy pénzügyekkel foglalkozó blog is azt írta, hogy "A devizahitelezés egy olyan hatalmas lufi, amelyik mögött nem is történt tényleges devizamozgás, ebből adódóan semmilyen veszteség (melyről úton-útfélen beszélnek) nem érte a bankrendszert."

És itt már kezdhetünk komolyan félni.

 

Mert nem akarom én a bankokat védeni, megérik a pénzüket, és ott nyúlnak le, ahol érnek.

Persze nem jobban, mint bármelyik más vállalkozó, aki kínai paprikát kever a kalocsaiba, meg fagyállót a borba, meg úgy egyáltalán próbálkozgat-próbálkozgat, ahol és amivel lehet, sokszor amúgy formálisan a törvényen belül maradva(!) -- csak a bankoknak több a lehetőségük.

Ami persze nem védi a bankokat, akik forgalmuk növelése érdekében nem írták öles betűkel a fiókokra, hogy a devizahitel nyomorba dönt, korai halálhoz vezet, és a stresszen át károsítja a nemzőképességet (bár emlékeim szerint a cigarettára is csak azóta írják ki és akkora betűkkel, amióta és amekkorákkal a törvény előírja). De komolyan, tényleg valós felelősségük, hogy marketinggel ösztönözték e terméket, miközben a kockázatoktól nem óvtak jobban, mint amennyire ez törvényi kötelességük volt.

Mentségükre legyen mondva, hogy azért ők próbálták felmérni az ügyfelek kockázatát, és nem adni annak, akinek a jövedelme ezt egy leértékelődéskor várhatóan majd nem bírja (akkoriban ezért szidtuk őket, hogy bezzeg a kisfizetésűeknek, akiknek igazán kéne, nem adnak), a hatóságok (különösen az MNB -- igen, még a gonosz simoros) mentségére meg, hogy külön bekért adatok alapján ők is mérték a rendszerkockázatokat, a PSZÁF is saját eszközeivel fékezni kezdte a jenhitelezést, így az egészből ekkora baj nem is lett volna, ha nem egy olyan világválság csap le, ami egyszerre zúzta be az árfolyamokat és tette munkanélkülivé az adósok ekkora hadát.

Utólag okosnak lenni szerencsére könnyű, a világválságot ma már épp' úgy mindenki már akkor tudta, ahogy Hannibál helyében is mind tankokat vittünk volna inkább lenyomni Rómát, ő meg bénázott ott az elefántjaival.

Ettől még a termék túlhajszolása a bankok és hatóságok felelőssége.

Ja meg a mindenkori kormányé, aki szereti elhessegetni a vészmadarakat, amíg a szekér szalad. (Akik azért károgtak, csak kellően diszkréten ahhoz, hogy végül a kiskondást okolhassuk, hogy nem elég hangosan ébresztgette álmából a beaszott gazdát, mikor jött a farkas.)
Ami egyébként világjelenség: sok válság kifejlődésében lelkes csendestárs az ország vezetése, mert az aktuális lufi segít futni a szekérnek és boldogan tartani az utasokat. A mostani válság előtt is ugyan ki akarta volna elrontani a világ népeinek mulatságát, kik úgy örültek a sok szépnek, amit a sok szép hitelből megvehettek.

És persze a bankok itt is eljátszották kis játékaikat a jogos-jogtalan díjakkal, árrésekkel stb.

DE:

E hitelek árfolyamnyeresége nem az övék, mert tényleg devizakockázatú forrásból finanszírozták, olyanból, aminek árfolyammozgásból eredő nyeresége/vesztesége ugyanaz, mint az ügyfeleké.

 Persze én ezt mondom, más meg mást, szóval akkor csak úgy járhatunk utána, ha gondolkozunk kicsit.

Tegyük fel, hogy nem is volt deviza!

Első kérdés, honnan volt a pénz, amit az adós kapott?

A bank sose a saját pénzéből ad hitelt, hanem abból amit betétként kapott ügyfelektől / felvett más bankoktól.

Ha deviza nem volt, akkor bizony ez forint volt (valaminek kellett lennie).

Ez viszont azt jelenti, hogy forint után magas forintkamatot kellett fizetnie, de hitelként már alacsony svájci frank kamaton adta.

Tehát gyűjtött drágán forrást, hogy olcsón kiadhassa hitelként. Felvett hatszázalékos kamatra, hogy kiadhassa kettőn.

Ez Teréz anya üzleti tervének elmegy, de őszintén: jelentkezzen, aki így ismeri a a bankokat! Különösen azt a gonosz fajtát, amikkel itt körül vagyunk véve, ha igaz.

Lássuk be, nem illik a képbe, hogy ennyire jó fejek lettek volna.

Persze ha előre tudták, hogy az árfolyamok majd elszállnak...

Azért legyünk reálisak: Nagy Nemzet vagyunk, de számszerű méreteinket tekintve nem akkora, hogy a bankjaink kedvéért rendezzenek nekünk egy világválságot. (Van egy mondás: "ha tudnám, gazdag ember lennék" -- ez a jövőbeli devizaárfolyamokra is igaz.)

Szóval ha feltesszük, hogy a bankok nem fizettek több kamatot forrásaikra, mint amit a hitelen kaptak, nem lehetett más forrásuk, csak valami alacsony kamatú. A piacon pedig sose volt olyan hülye, aki magas kamatú pénzt alacsony kamaton adna, szóval az az alacsony kamatú forrás csak legalább a hitellel azonos vagy kisebb kamatú deviza lehetett.

Az egész konstrukció alapötlete az volt, hogy ha a forintkamat drága, szerez a bank alacsony kamaton pl. svájci frankot, és azt szintén alacsony kamaton tudja továbbadni. Csak hát ugyanezt visszaadni is svájci frankban kell, ezért kell a banknak ugyanannyi svájci frankot (+ kamat) beszedni a végére, mint amennyit kiadott, ami viszont forintban sajnos sokkal többért szerezhető most már be.

És hogy akkor miért nem igazi ropogós devizahitelt adott? Hát mert az ügyfél venni akart belőle ezt-azt, ezt-azt meg Magyarországon magyar forintért adnak. Az ügyfél lett volna a legmérgesebb, ha külföldi pénzt kap, amit még át is kell előbb váltania. Most meg, ha akkor devizában kapja, se lenne már meg, hisz' azért vette fel, hogy azonnal elköltse.

És igen, a lehetséges árfolyamváltozás kockázatát a bank az ügyfélre hárította. Ezért azonban a közvélekedéssel szemben az ügyfél meg is kapta a kockázat "hasznát": hitelt olyan alacsony kamaton, amilyenen kockázat nélküli forinthitelt senki nem adott volna neki. Árfolyamkockázat nélküli hitel csak forintban szerezhető, a neki megfelelő kamaton. Volt, aki ezt vállalta (a forinthitelesek), ők az elején évekig rosszul jártak, cserébe nem sújtotta őket később a kockázat "ára". Őket az elején a devizahitelesek kicsit elmaradott, óvatoskodó baleknak is tartották, így most sok helyen olvasni tőlük, hogy kicsit mérgesek, amiért dölyfös devizahiteles társaikat végül csomagokkal mentik, míg őket senki nem kompenzálja, a drágább kamatért, aminek bevállalásával maguk fizettek saját biztonságukért. A történelem ismétli önmagát: mérges a hangya a tücsökre, amiért még a végén az jár jól.

Bár a történelmi tücsök még nem járt jól, azóta tanult a példából, hogy a végén mindig jó zászlók alá kell állni, ahol utólag nem volt deviza.*

 
+++++++++++++++++++++++

Félreértés ne essék: nem szabad veszni hagyni a devizahitelesek nagy tömegét -- szociális okból se, de a társadalomnak s a gazdaságnak sem tesz jót, ha földönfutókká válnak. Csak nem úgy kell megsegíteni őket, hogy koholt vádakkal elvesszük valaki más pénzét -- bár tudom, a "más pénzével verni a csalánt" c. unortodox modellben van már gyakorlatunk is, így persze sikergyanús.

Csak hát...

(Bár tudom, ez manapság nem divatos szempont.)



* Nem értem amúgy, miért csak a devizahitelek semmisek. Nyilván minden hitel semmis, amit utalással vagy kártyán kaptunk (állítólag), mert hol volt ott pénz? A pénz cseng, zizeg és susog, márpedig ott nem csengett, nem zizegett, nem susogott, semmi, nyilvánvaló összeesküvés, hogy azt állítják, pénzt kaptam.

 

 

 

.

.

136 komment

Címkék: hitel deviza hangya tücsök devizahitel kiskondás Teréz anya

A bejegyzés trackback címe:

https://benderik.blog.hu/api/trackback/id/tr515368744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.06.23. 00:47:17

@bat4: Csak a miheztartás végett: 1995-2005 között többet nyertem a különböző devizahiteleken, mint amennyi adót te összesen befizettél életedben.

bat4 2013.06.23. 00:47:45

Felveszi a lovét, elkölti és a végén meg van lepődve, hogy vissza kell fizetni a hitelt.
Itt sok idióta azt hiszi, hogy a lakás, kocsi, plazmatévé jár neki és a bank azért van, hogy neki lezeket biztosítsa.
Nem jár semmi elvtársak. Ha nem tetszik a devizahitel, akkor nem kell felvenni. Ha már felvette akkor köteles visszafizetni.

bat4 2013.06.23. 00:49:31

@Könnyen elkaptuk, uram!:
Nekem nem kell devizahitel, mert nekem devizabetétem van lúzerkém.
A jurtalakó meg te vagy és a teljes familiád.

2013.06.23. 00:53:54

@Nero Bianco: @bat4: @Szevasztok: „A magyar bankok meg tudták tenni, hogy emeljék a jelzálogfedezett frankhitelek kamatát, kompenzálva az emelkedő swap-költségeket és a hitelkockázatot” – mondta Timothy Crowley, az ING londoni elemzője. Lengyelországban a svájci kamatláb 2008-ban történt összeomlása áldás, amely nagyban ellensúlyozta a lengyel zloty gyengülését – hangsúlyozta a közgazdásza.

A magyar jelzáloghitelek körülbelül 60 százaléka svájci frankban denominált, míg Lengyelországban ez az arány 56 százalék, írja a Bloomberg az országok központi bankjainak adataira hivatkozva."

Még 2011-ből. Mondjuk denevért kár volt belekevernem. Úgyse érti.

2013.06.23. 00:55:26

@bat4: Attól még lehetsz nagyonhülye.
Én nekem azért volt hitelem, mert kellett a cég fejlesztéséhez. Többet termelt, mint a te összes jövedelmed az életedben.

2013.06.23. 00:56:03

@bat4: Ja, devizában van a jövedelmed is?

2013.06.23. 01:02:28

@Nero Bianco: @Szevasztok: @bat4: A csereügyletek angol megnevezése. Jellemzõen kamatcsere és devizabetét-csere ügyletekrõl beszélhetünk.
Kamatcsere ügyleteknél két pénzáramot cserélünk el egymással. Ilyenkor tõkekölcsönzés nem történik, csak jellemzõen egy adott tõkenagysághoz kapcsolódó fix és változó kamatozást cserélnek el egymással a résztvevõk. Az ügylet lezárása elszámolással történik.
A devizabetét-csere azonnali devizavétel és határidõs eladás összekapcsolása illetve ennek fordítottja. Lényegében azonos egy devizafedezet mellett nyújtott hitellel."

Hogy világos legyen a képlet: a magyar bank arra játszott, hogy swap ügylet keretében , a befolyt hiteleket megforgatja, miközben az évközi mozgásokat figyelmen kívülhagyva, az év végi kamatra "fogad".
magyarul a bank tőzsdézik a pénzeddel, míg a terheket, a bukást te állod, a nyereséget ő vágja zsebre.

tlantos 2013.06.23. 01:03:12

@jet set: konkretan errol nem beszel senki. Kit erdekel az arfolyam. Felment a frank 150-rol 200-ra? Puff neki, harmadaval no a torleszto. No de a kamat, ami 3-4%-rol indult, nagyon hirtelen felkuszott 7-8% koze (meg ugye a kezelesi koltseg es hasonlo huncutsagok).
Mert a kedves bank megfinanszirozott egy hosszu kolcsont egy roviddel, aztan a kockazatot egy az egybe az ugyfelre verte, mert o nem bukhat. Erdekes, csokkenni sohasem csokkent a kamat.
Es amig a hullamzo arfolyam csak 1-2 torlesztoreszletet emel meg, addig ez a duplazodo kamat durvan megemeli a hav torlesztot. (+ rajon meg az arfolyam is, de az ellen a hitelfelvevo is tudott volna vedekezni, ha van egy kicsit tobb penze, illetve ha a gerinctelen bankok hagytak volna elotorleszteni ingyen, barmikor.

olcso 2013.06.23. 03:49:33

@Könnyen elkaptuk, uram!: Te aztán nagyon gazdag lehetsz, ha látatlanban mindenkinél többet kitermeltél. De gondolom azt is észrevetted, hogy ez a cikk nem az ilyen okosakról szól, mint te. Akinek pedig nem inge...

hot-spot (törölt) 2013.06.23. 07:05:45

Teli van a hócipőm a devizahitelesekkel,főleg mivel anyóst is állandóan menteni kell.Hol az állam menti,hol mi mentjük.Fasz kivan!

hot-spot (törölt) 2013.06.23. 07:08:37

Nekem az a véleményem az egész deviza témáról,hogy akik eddig nem tudták kifizetni a hitelüket valami oknál fogva és az árfolyamgát védi még őket némileg,azoknak 99% hogy reszeltek.
Úgy van kitalálva ugyan is,hogy ne tudják kifizetni a hitelt.
Maximálisan esélytelen,kivéve ha sikerül eladnia az ingatlanját valami nyomi áron és ki tud szállni belőle,mert amúgy soha nem fogja tudni kifizetni a hitelt.
Ennyi.

csahos 2013.06.23. 07:23:13

Ki ez az idióta aki ezt írta, és kinek!
A deviza hitel egy olyan termék aminek a számítási alapja egy olyan deviza mely évek óta stabil volt. Tehát a "felelőtlen" emberek, önkormányzatok nyugodtan hihették hogy egy kiszámítható egyesség a bankkal. Ezzel szemben a hitel meg duplázódott rövid idő alatt, a FRANK árfolyamváltozására hivatkozva. Érdekes módon a mikor a frank kamatok mínuszba mentek akkor sem csökkent semmit.
Ez egy államilag támogatott átbaszás volt. Hol volt a Pszáf, és a magyar adófizetők pénzéből kitartott politikai elit?
Ha kimész az utcára és fejbe b@sz egy fiatal ember akkor a rendőr azt mondja minek mentél az utcára? Rendőr kirúgva és adómon veszek egy puskát.
A deviza hitel egy időzített bomba, a kormány hiába mondja hogy megoldotta, nem oldott meg semmit,még ha ebben a baloldalnak nevezett csürhe a ludas. Legalább egymillió embert érint!

csahos 2013.06.23. 07:41:11

@hot-spot: Az állam nem mentett meg senkit!
Csak a forinthitelre való átváltás javított néhány ember helyzetén,de nem a bajban lévőkén.
Talán a hitelek harmadára volt deviza fedezet, a többi kamu.

Kukoricajancsi 2013.06.23. 07:49:13

A bankok követeléseinek többsége jogos, dehogynem volt deviza, de bizonyos pontokban, bizonyos szerződések vitathatóak.

1. Veszteségek áthárítása: végtörlesztés, különadók, bedőlt hitelek. Ezeket szépen mind áttolták a jól fizető adósokra/vagy késedelemmel törlesztőkre. Tudom, benne van a szerződésekben, hogy ezeket a veszteségeket átháríthatja a bank, de ha a bank nem visel kockázatot, akkor könnyen elszaladhat vele a ló, és elkezdhet válogatás nélkül hitelezni. Ez talán nem is törvénybe ütköző, mindössze kódolva a rendszerbe, hogy az átlagosnál jóval több hitel fog bedőlni. Más pénzével ki ne szeretne rulettezni?

2. Egyoldalú szerződésmódosítás. Lehet, benne is van a törvényben. Bár az én meglátásom szerint ez csak akkor történhet meg, ha a bank nyílt lapokkal játszik, és konkrétan meg tudja mutatni, hogy mely költségek emelkedése tette indokolttá az emelést. Tudom, a PSZÁF ellenőrzi ezt egy ideje, de hogy lehet megbízni egy olyan intézményben, aki a Kúriánál lobbizik a bankok számára kedvező döntés meghozatalához.

2.1 Kezelési költség. Lerágott csont. Miért nem inkább forintban? Miért egyoldalúan? Milyen tételek határozzák meg annak változását?

2.2 Spread. (Ha jól emlékszem, így hívják a váltási felárat?) Swapnál nincs ilyen, máshol van. Olyan nagyon mozognia se kellene. Ezt a részt annyira nem látom át, de ez egyébként is filléres tétel a többi kamathoz, költségelemhez képest.

hot-spot (törölt) 2013.06.23. 07:55:22

@csahos: Mondjuk azért ennél több lehetőségük volt a devizásoknak.
Az egyik hogy kifizethették nyomott áron a szaros hitelüket.A másik hogy rögzíthették az árfolyamot.Aztán meg átválthatták forintra ha akarták,és kitolhatták a futamidőt.
Szóval aki eddig nem mentődött meg,az már garantáltan nem is fog.

komplikato 2013.06.23. 08:25:18

@AXERMIX Pertársaság: "hogy itt egy huncut deviza, annyi sem volt. Mindösszesen a nyilvántartás volt devizában vezetve.

Olvass már utána a témának, "

Látom a faék egyszerű példát a kamattal a nem sikerült megérteni.

komplikato 2013.06.23. 08:28:08

@öreg60: Ön azt állítja egy bank fedezettének ÖTVENSZERESÉT adhatja ki hitelben???

Egyébként meg ...
kiszamolo.hu/a-bankok-maguk-teremtik-a-penzt/

Eléggé hülye biztos leírás miért oltári nagy baromság a "bank teremti a pénzt".

komplikato 2013.06.23. 08:30:56

@jet set: Keresztkérdés a kezelési költség CDS függő volt vagy sem? Az volt. Mennyivel ment fel a CDS? Volt amikor 700-at nyaldosta?

Itt részben igaza van, de nem is 0%-ról van szó. Az eddigi bank ellen nyert perben pont a kezelési költség egy részét nyerték vissza. De csak egy kisebb részét. És kb. azóta sem volt semmilyen egyéb bankok ellen nyert per a deviza hitel ügyben ...

MrR2008 2013.06.23. 08:37:25

@hot-spot:
"Az egyik hogy kifizethették nyomott áron a szaros hitelüket." Ez csak a haveri körnek + gazdagoknak szólt, mit gondolsz Mariska néni miért nem fizette ki?

"Aztán meg átválthatták forintra ha akarták", aki tud számolni, és ért egy kicsit is a gazdasághoz, látta, hogy ha átváltom, az árfolyamveszteségemet azonnal realizálom...

Pártunk és kormányunk a haveri kör kimenekítésén kívül semmit nem tett. Az árfolyamgát pedig egy vicc, tíz éves távlatban egy tízmilliós hitel esetén talán hoz százezer forintot... Ez parasztvakítás, a problémát csak eltolja öt évvel, de nem oldja meg!

MrR2008 2013.06.23. 08:40:07

@komplikato:
A CDS-re történő hivatkozás benne volt a szerződésben, vagy az akkor meghirdetett kezelési költséget részletező hirdetményben?

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.06.23. 08:49:34

@Szevasztok:

Mondom, a bank beismerte, hogy nem volt mögötte CHF.
Innentől kezdve ...

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.06.23. 08:50:28

@komplikato:

Te fotelból próbálod osztani az észt, mi meg a bíróságon vagyunk ... szerinted ki látja át jobban?

komplikato 2013.06.23. 08:50:58

@MrR2008: Jó kérdés, gondolom sokan annyira olvasták el aláírás előtt mint a hiteldíj kockázati útmutatót ... de teszem azt 4-5-6 éve ki a fene tudta eszik vagy isszák a CDS-t?

komplikato 2013.06.23. 08:52:38

@AXERMIX Pertársaság: Magyarul a sokkal drágább forintot adta kisebb hitelre?

"mi meg a bíróságon vagyunk ... szerinted ki látja át jobban?"

Erre a kérdésre talán pont a fotel "probléma" miatt nem válaszolnék. Ismertem olyan embereket akik mindenért bíróságra jártak, fél életüket tette ki, de sosem nyertek, mert soha nem volt igazuk.

Kelly és a szexi dög 2013.06.23. 09:00:34

Azért a törlesztőrészletek átváltásból eredően már ne akarjanak még több hasznot a szemét bankok, azon már nem kellene pluszban keresni - mi a fenéért nem elég nekik az állandóan emelt kamatnyereség+(a kezelési költség)!?

Liquid_Night 2013.06.23. 09:07:31

Nem devizáról, jogról, meg kényszerekről és felelősségről van szó, hanem arról, hogy van X százezer ember aki egyszerre szív a globális pénzügyi monopoly, meg az itthoni opportunista töketlenkedés parasztbábúinak szerepében.

Koncentráljunk a globálisra: felépült egy akkora fekáliahalom, ahol minden ítélet mögött felsejlik: bármit is mondunk bármilyen okosan, valójában egy óriási piramisjáték apró-pici elemét póróbáljuk a zuhanása közben úgy igazgatni hogy kevésbé fájjon.

Igen, jól mondtam: piramisjáték, amiben az egész föld benne van, és mindenki szív, felül meg mindenki retteg. Ne feledjük, annak idején ilyesmiből lettek a kommunisták...úgyhogy nem csoda pl. a parasztfelkelések csíráira épp csak egy picit hasonlító occupy ellen a nonszensz rendőri brutalitás bevetése. Akkor se, ha balfaszok, és még a társadalom legsuttyóbbjai se tudtak velük azonosulni, már a puszta léte elég volt.

Ha egy ilyen piramisjátékban rettegni kell minden alulról induló kísérlettől, és instant elnyomni minden hőzöngőt joggal, ésszel, közhelyekkel, bármivel, akkor mennyire kell rettegni egy bírósági ítélettől, ami hivatalosan kimondhatja: valami el lett szúrva, és titeket átvertek?

Unagig 2013.06.23. 09:17:06

Sok irigy fasz aki meg akkor sem kapott hitelt amikor meg a macskaknak is adtak most itt szidja a deviza hiteleseket h milyen hulyek es o mennyir megfontolt volt:) sztem menjetek es jol szopjatok le a bankarokat bonyallal

olcso 2013.06.23. 09:20:02

@AXERMIX Pertársaság: Azt lehet tudni, hogy ez melyik bank volt és akkor mit adott ki hitelnek??

komplikato 2013.06.23. 09:32:09

A poszt a "mindenki által közismert" tényekre akart rávilágítani amik konkrétan hülyeségek. Ennek mi köze ahhoz, hogy a bankok jók, rosszak, nyerészkedőek, stb?

Megint felteszem a 20 forintos kérdést, ha a FORINT hitel akkor annyival sokkal jobb volt, akkor a forint hitelesek miért fizettek sokkal többet? És őket vajh miért nem akarják "megmenteni"?

@Unagig: Szerintem is hülyeség örömködni más kárán. Viszont nem lehet elmenni az olyan dolgok mellett, hogy sokan nem csak a felvett devizahitelüket nem értik, hanem állítólag iskolázott emberek már a kamat fogalmát sem értik és így vettek fel hitelt. És itt nem számít milyen hitel volt ...

wahed ithnen 2013.06.23. 09:32:47

@AXERMIX Pertársaság:

Te Avermix koma, az még rendben van, hogy jogász vagy, de attól még nem feltétlenül kell sík hülyének lenni. A kettő nem szükségszerűen jár együtt, vannak széles látókörrel bíró, gondolkodni képes, összefüggésekben gondolkodni képes jogászok is.

Kár, hogy te beszűkült tudattal, csőlátással bírsz, és kizárólag az mozgat, hogy Rákosi apád módjára, hogy tudnád megkeresni és megtalálni az ellenség kezét a hibák mögött.

Rákosi kisinas lehetne nálad.

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.06.23. 09:38:51

@komplikato: Mivel a törvények szerint a szerződéskötés pillanatában MINDEN költséget fel kellett volna sorolnia a banknak, aminek kihatása van a szerződésre, annak százalékos vagy értékes kihatásával a szerződésre, így ha a CDS nem volt benne a listában, akkor azt a bank a hajára kenheti.

Most olyan helyzet állt elő, hogy a bank szinte semmit sem sorolt fel (pedig a törvény erre kötelezi őket), s most elkezdi hasraütésszerűen emelgetni a kamatot, hivatkozva erre meg arra.

A CDS-nél maradva senki egy kuma szót nem szólhatna, ha a CDS a szerződésben benne lenne és az mondaná, hogy mittom minden CDS 1% emelekedésre a kamat 1%-al növekszik.

De ilyen egyetlen - általunk ismert - szerződésben sem szerepel. Ezért nem lehet sem jogilag sem morálisan elfogadnia azt, hogy CDS miatt emeljen.

Ennek ellenére jön a bank, hogy CDS így meg úgy (miközben minden kamat zuhan) megemeli a kamatot, ha nem fizetsz akkor meg végrehajt, behajt.

A hitelt vissza kell fizetni, de jelenleg olyan okok miatt raknak többletterhet a devizaadósokra, amelyek a szerződésben nem szereplnek, nem indokolhatóak, nem ellenőrizhetőek.

Ezért perlünk.

aleb19 2013.06.23. 09:41:11

@komplikato: "ha a FORINT hitel akkor annyival sokkal jobb volt, akkor a forint hitelesek miért fizettek sokkal többet"
egyreszt akkor nem adtak forint hitelt masreszt a maszop-szadesz garnitura szetkurta a gazdasagot ezzel megnyomva az inflaciot-ezt tudtak

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.06.23. 09:42:44

@olcso:

A jelek szerint van egy bank, aki már a ingatlanbecslésre is egy másik bankot kért fel. Amikor az ingatlan elfogadható volt, akkor a másik bank bocsátotta ennek a banknak a rendelkezésére a HUF összeget, amit átszámolt CHF-re, mintha CHF-et kapott volna. De valójában csak a nyilvántartás volt devizában.

wahed ithnen 2013.06.23. 09:43:27

@AXERMIX Pertársaság:

A bank nem azt ismerte el, hogy "nem vót deviza", hanem azt, hogy nem közvetlen devizavásárlásból refinanszírozta a jelzáloghiteleket !

Mecsoda különbség !

Mielőtt occsó jogészkedésbe kezdesz Bíróságokon, tedd már meg, hogy kirándulást teszel a közgazdaságtan rejtélyes világába. Némely alapösszefüggéssel ismerkedj már meg, mielőtt keresetet adsz be a Bíróságon (és ennek következtében hülyét csinálsz magadból, mint Cirmos Cili doktor kollégád )

Ha az alapösszefüggéseken túljutottál, még próbálkozz meg a származékos ügyletekkel való barátkozással is.

Rá fogsz jönni, hogy ezen ügylettípusok az alapügyletekre támaszkodnak, ugyanazokat a célokat szolgálják és lényegében ugyanazokat a kockázatokat is hordozzák.

Jószándékkal mondom, ne csinálj hülyét magadból, először tanulj, és utána vádaskodj.

csiri bá 2013.06.23. 09:43:29

@olcso: atv.hu/cikk/20130305_isaszegine_feher_gyongyi_es_horvath_anna?source=hirkereso

"A csoport alapítói azt is elmondták, egy levélben maga az AXA Bank ismerte be, hogy a hitelkonstrukció mögött valójában nem volt deviza fedezet, csupán a nyilvántartása történik svájci frank alapon. Az AXA Bank azonban az atv.hu-val közölte: a pertársaság képviselőinek állításával szemben a pénzintézet nem ismerte el, hogy a hitelkonstrukciói mögött nem volt svájci frank."

Csak egy kis guglizás. :)

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.06.23. 09:43:56

@wahed ithnen:

Köszönöm, hogy mélyen szántó technikai elemzéssel hozzájárultál ahhoz, hogy ez a szinte mindenkit érintő probléma még teljesebben kibontásra kerülhessen.

aleb19 2013.06.23. 09:45:52

@csiri bá: ja nem ismerte el -csak leirta a levelben-ez jatek a szavakkal

multi84 2013.06.23. 09:46:26

Ha nem volt deviza akkor fizessenek forint hitelezés szerint, jah hogy akkor az még mindig drágább mint a mostani elszállt árak, akkor inkább legyen semmis az egész hogy ne is kelljen visszafizetni, még akkor is ha végül a betétesek pénze is odavész, ha nekünk szar legyen már azoknak is szar akiknek van egy aprócska megtakarítása, ez az igazi jó magyar hozzáállás.

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.06.23. 09:47:02

@csiri bá:

Ja, ez a kedvenc mondatunk: "Az AXA Bank azonban az atv.hu-val közölte: a pertársaság képviselőinek állításával szemben a pénzintézet nem ismerte el, hogy a hitelkonstrukciói mögött nem volt svájci frank."

Itt csak azt tagadják, hogy valaha _elismerték_ volna, hogy nem volt CHF a hitelkonstrukciók mögött. Arról, hogy ténylegesen volt-e mögötte, az AXA Bank nem szól semmit. Mi úgy véljük, hogy ennek meg van az oka.

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.06.23. 09:50:23

@multi84:

Nem egészen így van. Mert nem mindegy, hogy milyen tőke után kell kamatot fizetni.

Másrészt meg ha a betéteseket nem érdeki, hogy velünk jogtalanul csesz ki a bank, akkor minket miért is érdekeljen a betétesek pénze?

Ha a bank a betétesek pénzét kockáztatta rajtunk akkor azt a bankon kérd számon, ne rajtunk. Mi csak a törvényeket próbáljuk a bankkal betartatni.

Fekete Pestis 2013.06.23. 09:50:40

@Nero Bianco:

A carry trade, az nem devizaspekuláció ? ( Na jó, deviza + kamatspekuláció. Na jó, csak akkor spekuláció, ha nem hedgeled le. De nem hiszem, hogy a devizahitelesek ezt megtették volna. )

olcso 2013.06.23. 09:51:48

@aleb19: Ezt esetleg bővebben kifejtenéd??

AXERMIX Pertársaság · http://axermix.hu 2013.06.23. 09:54:48

@wahed ithnen:

Ezt csináljuk. Csak ameddig a devizaadós dögöljön meg, meg minek írta alá, meg így tovább kommentek töltik ki a blog nagy részét, addig mi sem nagyon cizelláljuk ezt a problémát túlságosan publikus felületen.

Vannak fórumok, ahol ezeket a kérdéseket mélyebben vesézzük ki, de ez a blog nem olyan.

wahed ithnen 2013.06.23. 09:56:09

@AXERMIX Pertársaság:

Ebben igazas lenne egy rövid lejáratú szerződésnél, - horribile dictu - még ötéves lejáratú jelzáloghitel szerződésnél is - de itt 20 - 35 éves lejáratokról beszélünk !!!

Nem léteznek horgonyok ezen időtávon ! Az idő árja - ha lehetek ilyen költői -ilyen horgonyokat elmos ezen a távon. És ha ezek kimennek a "divatból ", akkor neked erre MA kellene felkészülni és a szerződésben kimondani, hogy ha az nem, akkor helyette mi más horgony lesz, ami referencia szintet fog képezni. De azt meg magától értetődően MA nem tudhatod, hacsak nem a Delphoi jósdában születtél, anyai ágon.

Másik blogban már írtam neked, de mintha a falnak beszélnék : ezt kiváltja a piaci verseny, és amíg én szabadon felmondhatom a hitelszerződésemet a fennálló tőketartozás kifizetésével, és bármikor átvihetem egy nekem jobban tetsző bankhoz az egész hóbelevancot, addig kár nem érhet.

Neked azért kellene csak küzdened bíróságokon, hogy jogászként elérd: ne legyen, vagy elhanyagolható költsége legyen a bankváltásnak. 2 hónapos előrejelzés esetén a bank ne számíthasson fel díjat, a pióca közjegyzők zéro munkáért ne számíthassanak fel díjat, a közjegyzői díjba épített rejtett adóelemeket az állam szüntesse meg, ...

Fekete Pestis 2013.06.23. 09:57:04

@Könnyen elkaptuk, uram!:
Hitelt akkor kell felvenni, ha (a) a mögöttes eszköz (p.l. ingatlan) hozama nagyobb, mint a hitelre fizetendö kamat vagy (b) ha az alternatív hozam ( p.l. a befektetéseidé ) nagyobb, mint a hitelre fizetendö kamat.

A többi ( p.l. ingatlan értéknövekedése, külöbnözö kamatszintek és árfolyamok alakulása ) merö spekuláció. (Ami persze nem negatív dolog.)

nu pagagyí 2013.06.23. 09:57:32

@aleb19: Szerencsére "nemzeti" kormányunk az árfolyamot kúrta szét. A Fidesz akciósan árusítja ki munkaerődet a külföldieknek, mert Te csak ennyit érsz, és ezen az árfolyamon a hiteledet is bebuktad.

kpityu2 2013.06.23. 09:58:27

Ha a bank ügyeskedik az árfolyamokkal akkor árfolyam biztosítást köt.
Ezt a kockázatos terméket biztonságos hitelként, biztosítás nélkül terítették a piacon a bankok, illetve elbagatellizálták (személyes tapasztalat az üzletkötővel) az árfolyamkockázat jelentőségét. Bezsebelték a megnövekedett forgalomból eredő hasznot, miközben a teljes kockázatot a klasszikus hitelezéshez szokott ügyfelekre hárították.

olcso 2013.06.23. 09:58:49

@AXERMIX Pertársaság: Ha HUF-ot kapott, akkor miért érte meg neki devizában kihelyezni??

multi84 2013.06.23. 09:59:02

@AXERMIX Pertársaság: szóval akkor még én vagyok a hibás és az én hosszú évek munkája alatt összekuporgatott kis megtakarításom(ami valóban kicsi de annál fájóbb lenne elveszíteni) nyugodtan odaveszhet miközben a hitelesek megvették amit akartak, semmisítsék meg a szerződéseket és élhetnek boldogan...

Amúgy meg nem az nem érdekli az embereket hogy veletek kicsesztek hanem az hogy ha veletek kicsesztek akkor ne ránk legyen áthárítva az a pénz.

Ez kb olyan mint ha két őrült összeverekedik az utcán és végül a gyanútlan arra járó lesz a hibás, csak mert indokkal, ők meg a végén kezet fognak és elmennek...

wahed ithnen 2013.06.23. 10:02:10

@AXERMIX Pertársaság:

ja tényleg: és minek írta alá azt, aminek megértésére nem fordított időt, energiát, pénzt, pedig jól tudta, hogy nem 3 hónapos bérleti szerződést ír alá, hanem 20 évre kötelezi el magát ?

Ha valamit nem értek, akkor vagy mindent elkövetek, hogy megértsem, vagy ha nem, akkor nem írom alá, hanem lemondok a vélt előnyökről és vállalom a magasabb kamatú forinthitelt, aminél ezek a bizonytalanságok nincsenek meg.

Hülyének lenni alapvető emberi jog, de csak addig a határig, amíg másnak azzal kárt nem okoz.

Fekete Pestis 2013.06.23. 10:02:55

@Könnyen elkaptuk, uram!:
Csak egy kérdés : 1995-2005 között fedezted a devizás pozícióidat, vagy csak ott ketyegtek naked-en ? (Forinterösödés esetén nem nagy cucc nyereséget elérni, mert a kamatkülönbség ebben az idöben jelentös volt, úgy kb. minden lejáratra.).

Ha nem fedezted, nettó mázlid volt.

olcso 2013.06.23. 10:04:24

@aleb19: Te úgy írtál kommentet, hogy beírtad a googleba, hogy "Gyurcsány szétkúrta" és "Nincs forinthitel", volt rájuk találat, tehát leírtad az okosságod??

wahed ithnen 2013.06.23. 10:06:06

@kpityu2:

Pityukám, ez megint alapvető ismeretek hiányára utaló hozzászólás volt.

Nem fejtem ki miért, majd tanulsz, ha nem akarsz hülyén meghalni.

Fekete Pestis 2013.06.23. 10:07:23

@Könnyen elkaptuk, uram!:
"Ilyenkor tõkekölcsönzés nem történik, csak jellemzõen egy adott tõkenagysághoz kapcsolódó fix és változó kamatozást cserélnek el egymással a résztvevõk."

Kamatswapnál.
De nem CCY swapnál. Ott a névértékeket is kicserélik, az elején meg a végén. [Legalábbis a standard esetben. ]

Fekete Pestis 2013.06.23. 10:11:52

@wahed ithnen:
" lényegében ugyanazokat a kockázatokat is hordozzák. ",
de a tökeáttétel miatt ezek a kockázatok sokkal nagyobbak, mint az alapügyletéi.

sidol 2013.06.23. 10:12:45

A blogíró olcsón vállalhatta a post írását mivel tele van sületlenségekkel. Javasolnám nézzen utána a kötelező tartalékrátás pénzteremtésnek, nézze meg, hogy hány esetben csökkentek a szerinte roppant alacsony kamatok (6-8-11% devizakamatnak roppant olcsó) és ezt ugyanmár hasonlítsa össze a pl. a lengyel kamatmozgásokkal. A hitelesek nem azt vonják kétségbe, hogy hitelt vettek fel, pusztán nem hajlandók a banki uzsorát és átverést kifizetni, ami teljes mértékben érthető....

Fekete Pestis 2013.06.23. 10:17:35

Alaphelyzet :

en.wikipedia.org/wiki/Currency_swap

Kissé felturbózott ( ezt nem adták el M.o-n ), de a pénzáramok ott vannak :

en.wikipedia.org/wiki/PRDC

Kamatswap :

en.wikipedia.org/wiki/Interest_rate_swap

lajafix1 2013.06.23. 10:18:39

@öreg60: " A bank "pénzteremtő", azaz joga van számlapénzt teremteni, most már csak a kihelyezett hitelek 2%-ára kell, hogy legyen fedezete. /Ez régebben 5% volt/ Magyarán a kihelyezett hitelek - mindegy, hogy forint-, vagy devizaelszámolású forinthitel - 2, azaz kettő százalékával kellett rendelkeznie. "

Ugye írta már más is hogy tökhülye vagy a témához?

Kevered a tartalékrátát azzal, hogy a banknak van multiplikátor funkciója a bele helyezett források révén. A nemzeti jegybank és a kereskedelmi bank közötti lényegi különbséget sem érted.

Hidd el hülye voltál, 5 év válság során is hülye maradtál és az is maradsz végig... :-(

sanyiii68has dromnic 2013.06.23. 10:26:58

Hangulatkeltésnek jó--csak most pont erre nincs szükség--s ráadásul tele tárgyi tévedésekkel.

wahed ithnen 2013.06.23. 10:39:16

@kaes:

bankbérenc, mi ?

a Pszáf is bankbérenc, mi ?

tényleg elovastátok már a PSZÁF Kúriának küldött válaszlevelét ? De úgy tényleg, nem csak olvasva, de értelmezve is ?

Szakmai szemmel értelmezve, nem a napi politika szódásüvegén keresztül átfutva ?

(jelzem, azt nem a Szász írta, abból egy betűt sem írt ő maga, hanem a Felügyeletnél dolgozó szakemberek fogalmazták)

Uhu20 2013.06.23. 10:41:09

A kérdést a portfolio.hu egy alapos, 3 oldalas elemzésben tárgyalja ki:

www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/nincs_is_frank_a_devizahitelek_mogott_ez_komoly.10.181059.html

(Nem ér a link címe alapján kommentelni, el kell olvasni a cikket. És aki nem érti meg, annak nem javaslom, hogy a volt-e deviza témában hozzászóljon. A lényeg a fenti kommentekben is rögzített swap-ügylet, ennek ismertetését lásd a 2. oldalon.)

Abban igaza van egyébként a háborgóknak, hogy a bankok nemcsak "kényszerűségből" álltak át egyre jobban a devizaalapú hitelezésre. (Kényszerűség alatt egyrészt azt értem, hogy a forinthitelek kamata túl magas volt, amiatt viszonylag kevés hitelt tudtak volna kihelyezni, másrészt senki nem akart lemaradni a konkurencia mögött.)

A bankoknak ez nagyon megtetszett és igazából nem is nagyon törekedtek arra, hogy a forinthiteleiket próbálják vonzóbbá tenni (1-2%pontos hitelkamatcsökkentés szerintem belefért volna) és egyre kisebb önrészt igényeltek. Gyakorlatilag dobták az ember után a - viszonylag olcsó - hitelt.

Másrészt valóban nem voltak elég proaktívak a válság kirobbanását követően abban, hogy hogyan lehetne elérni, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon elv alapján biztosítsák azt, hogy a törleszteni akaró adósok helyzetére megoldást találjanak.

Ugyanakkor a hőbörgők hiába sérelmezik ezeket, a baj oka - a munkanélküliség mellett - az árfolyam elszállása volt. Az, hogy egyes bankok inkorrekt módon évi pártízezer forinttal próbálták terhelni az adósokat pl. azzal, hogy a számlához tartozó költségeiket emelték, azzal, hogy pl. nem csökkentik 0,5%ponttal a kamatot akkor, amikor lehetne, nem befolyásolta lényegesen a törlesztőrészlet, az összesített terhek nagyságát.

És igaza van a posztírónak abban is, hogy itt a MORAL HAZARD esete áll fenn: ha az állampolgárok azt látják, hogy ha nem jött be a kockázatos üzletük, az állam úgyis kisegíti őket, akkor legközelebb miért is lennének megfontoltabbak? Másrészt és ez a moral hazard lényege: ezek után megéri megfontoltnak lenni?

wahed ithnen 2013.06.23. 11:41:29

@sidol:

akkor tán néznéd ugyan meg a magyarországi bankok eredménykimutatását az elmúlt években.

Amikor éppen nem piros számot írtak a végére, akkor az adózás utáni nyereség aránya írd meg nekünk mennyi volt a befektetett saját tőkéjükhöz viszonyítva. Már ha van rá bátorságod, mersze szembesülni a tényekkel, és beismerni mekkora marhaságokat engedtél meg magadnak.

pincze 2013.06.23. 12:05:43

A bankok gyakorlatilag a hitelek valós vizsgálatát leállították és a betétesek pénzét kidobálták az ablakon az arra járó ingatlan vásárlóknak . Most kedvükre megemelt kamat és kezelési költség címén követelőznek többszörös havi részleteket . A bankokat meg kellett volna állítani még időben , hogy valamennyire ésszerű hitelezési gyakorlatot folytassanak , ez a PSZÁF feladata lett volna , de a semmit nem csinált , a politikusok szintén hallgattak , nem macerálták a pSZÁF-et , nem szólaltak meg az újságokban , parlamentben . A bankokat az államnak mindig meg kell menteni ,különösen a jelentős nagyságuakat , mert fizetésképtelenné válik különben az ország . Ha más országokban hathatósan fel tudtak lépni a bankok ellen itt miért is nem történt semmi , ezek után a bank vezetők természetesen még a helyükön is maradhattak .

kpityu2 2013.06.23. 12:27:21

@wahed ithnen: Arra elég volt a tudásom, hogy a dakota lókupecek morális szintjén álló banki közvetítőket kiröhögjem.

kaes 2013.06.23. 13:24:04

@wahed ithnen: ne haragudj, az indulat nem neked szólt, komolyan. Azt fenntartom azonban, hogy a pszáf bankbérenc, a szásszal együtt, A HAZA NEM ElADÓ!!!

kaes 2013.06.23. 13:26:51

@sidol: igen én is ezt gondolom, én AKKOR azt hittem, mindenki tisztességesen játszik ebben a játékban. HÚSZ évre kötöttem meg magam a 9 millás szerződésben. Aláírtam, hogy kaptam 60000 chf-et. Ideadták? Nem adták! Én éltem vissza a bank tisztességével? A HAZA NEM ElADÓ!!!

Uhu20 2013.06.23. 13:37:31

@kaes: Ha forintos jelzáloghitelt veszel fel a házra, azt megkapod?!

kaes 2013.06.23. 13:48:22

@Uhu20: ezt a banknak kellene tudnia, hiszen tudta is: 9 millát adott forintban, NEM CHF-BEN!!! FORINTBAN!

olcso 2013.06.23. 13:58:24

@kaes: Mit kezdtél volna, ha a kezedbe ad a bank 60.000 frankot?? Válthattad volna át...

Vagy azt vártad, hogy a odaadják a frankot a kezedbe és majd elsétálsz vele átváltani, majd kifizeted, amit kell??

Uhu20 2013.06.23. 14:01:35

@kaes: Választhattál.

1. Felveszel 9 M Ft forinthitelt, a THM legyen mondjuk 14%

2. Felveszel 9 M Ft devizaalapú hitelt, a THM legyen 4%.

Egy lakáshitelnél a 10%pontnyi THM különbözet havi 50e ft-nyi különbséget eredményez egy 10 éves hitel kapcsán.

Előtted volt a két lehetőség. Vagy bevállalod az árfolyamkockázatot, vagy nem, de akkor 50e ft-tal többet fizetsz havonta, vagy a 9 M helyett csak kb 6 M Ft-ot veszel fel.

öreg60 2013.06.23. 14:06:06

@A sellok hova alljanak?:

Az infó nem tőlem származik:

Kossuth Rádióban Varga István közgazdásszal készült interjú részlete:

Riporter: Varga István a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja.

Álláspontom szerint, illetve meglehetősen sokunk munkájának egyfajta összegzéseként merem mondani, hogy nagyon alapos jogi oka van annak, hogy ezek a szerződések bizony érvénytelenek, semmisek.

Riporter: Hogy lehet ezt bizonyítani?

Varga István: Hát a polgári jog a gazdaság és társadalom szolgálatában tisztességes és korrekt viszonyainak megteremtéséért illetve megtartásáért született meg. Na most ha megnézzük, hogy ezek a szerződések a Polgári Törvénykönyv első öt paragrafusában írtaknak mennyiben felelnek meg, akkor azt kell mondanunk, hogy hármat-négyet azt ötből máris sért. Tudniillik ez egyértelműen egy joggal való visszaélés, egyértelműen egy feltétel rákényszerítése az ügyfélre, aki nem volt egyenrangú partnere a banknak akkor, amikor ezt a feltételt elfogadta, én röviden és tömören azt szeretném elmondani, hogy hamarosan komolyan szembe kell nézzünk azzal, hogy vagy a demokrácia mellett állunk ki, vagy ezen szerződések mellett. A kettő hamarosan összeütközik.

Riporter: Amikor én Önt erre a beszélgetésre hívtam, és kérdezte, hogy mi a téma, én mondtam, hogy a devizahitelesek megsegítése, vagy az azokkal kapcsolatos folyamatok akkor Ön mondta, hogy rosszul fogalmazok, mert szó nincs itt devizahitelről. Mire gondolt?

Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek…

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

Riporter: Hát főleg a bankok.

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

Varga István: Úgy van. Meg kell tanulnunk azt, hogy vannak akkora problémák, melyeket már nem tudunk kezelni. Oly mértékűvé válik, hogy elnézzük. Szokták mondani azt a bankokra, hogy túl nagy ahhoz, hogy bedőljön. Tehát túl nagy ez a probléma ahhoz, hogy szembe nézzünk vele. Pedig szembe kell nézni vele. És ez annyit jelent, hogy a bankoknak, hangsúlyozom valójában a bankoknak nem kellett deviza, ellenben a takarékpénztáraknak igen. Tudniillik a takarékpénztár a kockázatát le kell, hogy fedje, és ekkor a forint ellenében a forintot helyezi ki természetesen, de hogy devizakockázatát vállal, be kell vonnia máshonnan ennek a fedezetét. Na most ezt általában úgy szokták tenni, hogy az anyabankok egy intézményt működtetnek, így például egy biztosító létrehozott egy szakosított hitelintézetet, azon keresztül hitelez, és akkor látszólag minden rendben van. De a háttérben nincs.

Tehát az ügyfél és a hitelező között akár meg is lehet találni, még egyszer hangsúlyozom szakosított hitelintézetnél a svájci frankot, de banknál ne is keressük.

Na most ha egy marék svájci frankot ötször használok el, öt ügyfelet szolgáltam ki egy marék svájci frankkal. Tehát valójában ezek a dolgok nem úgy működnek, mint az anyagi folyamatok, amikor az ember termel, az anyagot beépít a termékbe, ezek virtuális dolgok. Itt számviteli trükkök vannak.

Riporter: És akkor ide tartozik ez a bizonyos 5 %-os tartalékráta is, amivel a bankoknak rendelkezni kell a törvény szerint, úgy gondolom, hogy abban is lehetne mit keresni, hogy a bankoknak be kellene bizonyítani azt, hogy miből adták kölcsön azt a pénzt, és hogy ha csak 5 % kézzel fogható tartalék áll rendelkezésre, akkor ez nehezen bizonyítható.

Varga István: Nem egészen így van természetesen. Mondjuk azt, hogy elvileg 2 és 5 % között van, de most inkább 2 % az, amit a Nemzeti Banknál fedezetként el kell helyezni, tehát a kiadott hitelállomány 2 %-val rendelkezni kell Nemzeti Banki betét formájában.

öreg60 2013.06.23. 14:06:59

@MolnarErik: Az infó nem tőlem származik:

Kossuth Rádióban Varga István közgazdásszal készült interjú részlete:

Riporter: Varga István a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja.

Álláspontom szerint, illetve meglehetősen sokunk munkájának egyfajta összegzéseként merem mondani, hogy nagyon alapos jogi oka van annak, hogy ezek a szerződések bizony érvénytelenek, semmisek.

Riporter: Hogy lehet ezt bizonyítani?

Varga István: Hát a polgári jog a gazdaság és társadalom szolgálatában tisztességes és korrekt viszonyainak megteremtéséért illetve megtartásáért született meg. Na most ha megnézzük, hogy ezek a szerződések a Polgári Törvénykönyv első öt paragrafusában írtaknak mennyiben felelnek meg, akkor azt kell mondanunk, hogy hármat-négyet azt ötből máris sért. Tudniillik ez egyértelműen egy joggal való visszaélés, egyértelműen egy feltétel rákényszerítése az ügyfélre, aki nem volt egyenrangú partnere a banknak akkor, amikor ezt a feltételt elfogadta, én röviden és tömören azt szeretném elmondani, hogy hamarosan komolyan szembe kell nézzünk azzal, hogy vagy a demokrácia mellett állunk ki, vagy ezen szerződések mellett. A kettő hamarosan összeütközik.

Riporter: Amikor én Önt erre a beszélgetésre hívtam, és kérdezte, hogy mi a téma, én mondtam, hogy a devizahitelesek megsegítése, vagy az azokkal kapcsolatos folyamatok akkor Ön mondta, hogy rosszul fogalmazok, mert szó nincs itt devizahitelről. Mire gondolt?

Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek…

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

Riporter: Hát főleg a bankok.

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

Varga István: Úgy van. Meg kell tanulnunk azt, hogy vannak akkora problémák, melyeket már nem tudunk kezelni. Oly mértékűvé válik, hogy elnézzük. Szokták mondani azt a bankokra, hogy túl nagy ahhoz, hogy bedőljön. Tehát túl nagy ez a probléma ahhoz, hogy szembe nézzünk vele. Pedig szembe kell nézni vele. És ez annyit jelent, hogy a bankoknak, hangsúlyozom valójában a bankoknak nem kellett deviza, ellenben a takarékpénztáraknak igen. Tudniillik a takarékpénztár a kockázatát le kell, hogy fedje, és ekkor a forint ellenében a forintot helyezi ki természetesen, de hogy devizakockázatát vállal, be kell vonnia máshonnan ennek a fedezetét. Na most ezt általában úgy szokták tenni, hogy az anyabankok egy intézményt működtetnek, így például egy biztosító létrehozott egy szakosított hitelintézetet, azon keresztül hitelez, és akkor látszólag minden rendben van. De a háttérben nincs.

Tehát az ügyfél és a hitelező között akár meg is lehet találni, még egyszer hangsúlyozom szakosított hitelintézetnél a svájci frankot, de banknál ne is keressük.

Na most ha egy marék svájci frankot ötször használok el, öt ügyfelet szolgáltam ki egy marék svájci frankkal. Tehát valójában ezek a dolgok nem úgy működnek, mint az anyagi folyamatok, amikor az ember termel, az anyagot beépít a termékbe, ezek virtuális dolgok. Itt számviteli trükkök vannak.

Riporter: És akkor ide tartozik ez a bizonyos 5 %-os tartalékráta is, amivel a bankoknak rendelkezni kell a törvény szerint, úgy gondolom, hogy abban is lehetne mit keresni, hogy a bankoknak be kellene bizonyítani azt, hogy miből adták kölcsön azt a pénzt, és hogy ha csak 5 % kézzel fogható tartalék áll rendelkezésre, akkor ez nehezen bizonyítható.

Varga István: Nem egészen így van természetesen. Mondjuk azt, hogy elvileg 2 és 5 % között van, de most inkább 2 % az, amit a Nemzeti Banknál fedezetként el kell helyezni, tehát a kiadott hitelállomány 2 %-val rendelkezni kell Nemzeti Banki betét formájában.

öreg60 2013.06.23. 14:10:16

@lajafix1: Én nem hülyéztelek le, az infó amúgy sem tőlem származik, én csak idéztem. (Az infó nem tőlem származik.)

Kossuth Rádióban Varga István közgazdásszal készült interjú részlete:

Riporter: Varga István a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja.

Álláspontom szerint, illetve meglehetősen sokunk munkájának egyfajta összegzéseként merem mondani, hogy nagyon alapos jogi oka van annak, hogy ezek a szerződések bizony érvénytelenek, semmisek.

Riporter: Hogy lehet ezt bizonyítani?

Varga István: Hát a polgári jog a gazdaság és társadalom szolgálatában tisztességes és korrekt viszonyainak megteremtéséért illetve megtartásáért született meg. Na most ha megnézzük, hogy ezek a szerződések a Polgári Törvénykönyv első öt paragrafusában írtaknak mennyiben felelnek meg, akkor azt kell mondanunk, hogy hármat-négyet azt ötből máris sért. Tudniillik ez egyértelműen egy joggal való visszaélés, egyértelműen egy feltétel rákényszerítése az ügyfélre, aki nem volt egyenrangú partnere a banknak akkor, amikor ezt a feltételt elfogadta, én röviden és tömören azt szeretném elmondani, hogy hamarosan komolyan szembe kell nézzünk azzal, hogy vagy a demokrácia mellett állunk ki, vagy ezen szerződések mellett. A kettő hamarosan összeütközik.

Riporter: Amikor én Önt erre a beszélgetésre hívtam, és kérdezte, hogy mi a téma, én mondtam, hogy a devizahitelesek megsegítése, vagy az azokkal kapcsolatos folyamatok akkor Ön mondta, hogy rosszul fogalmazok, mert szó nincs itt devizahitelről. Mire gondolt?

Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek…

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

Riporter: Hát főleg a bankok.

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

Varga István: Úgy van. Meg kell tanulnunk azt, hogy vannak akkora problémák, melyeket már nem tudunk kezelni. Oly mértékűvé válik, hogy elnézzük. Szokták mondani azt a bankokra, hogy túl nagy ahhoz, hogy bedőljön. Tehát túl nagy ez a probléma ahhoz, hogy szembe nézzünk vele. Pedig szembe kell nézni vele. És ez annyit jelent, hogy a bankoknak, hangsúlyozom valójában a bankoknak nem kellett deviza, ellenben a takarékpénztáraknak igen. Tudniillik a takarékpénztár a kockázatát le kell, hogy fedje, és ekkor a forint ellenében a forintot helyezi ki természetesen, de hogy devizakockázatát vállal, be kell vonnia máshonnan ennek a fedezetét. Na most ezt általában úgy szokták tenni, hogy az anyabankok egy intézményt működtetnek, így például egy biztosító létrehozott egy szakosított hitelintézetet, azon keresztül hitelez, és akkor látszólag minden rendben van. De a háttérben nincs.

Tehát az ügyfél és a hitelező között akár meg is lehet találni, még egyszer hangsúlyozom szakosított hitelintézetnél a svájci frankot, de banknál ne is keressük.

Na most ha egy marék svájci frankot ötször használok el, öt ügyfelet szolgáltam ki egy marék svájci frankkal. Tehát valójában ezek a dolgok nem úgy működnek, mint az anyagi folyamatok, amikor az ember termel, az anyagot beépít a termékbe, ezek virtuális dolgok. Itt számviteli trükkök vannak.

Riporter: És akkor ide tartozik ez a bizonyos 5 %-os tartalékráta is, amivel a bankoknak rendelkezni kell a törvény szerint, úgy gondolom, hogy abban is lehetne mit keresni, hogy a bankoknak be kellene bizonyítani azt, hogy miből adták kölcsön azt a pénzt, és hogy ha csak 5 % kézzel fogható tartalék áll rendelkezésre, akkor ez nehezen bizonyítható.

Varga István: Nem egészen így van természetesen. Mondjuk azt, hogy elvileg 2 és 5 % között van, de most inkább 2 % az, amit a Nemzeti Banknál fedezetként el kell helyezni, tehát a kiadott hitelállomány 2 %-val rendelkezni kell Nemzeti Banki betét formájában.

Benderik 2013.06.23. 14:26:44

@öreg60: Igen, ezzel a pénzteremtéssel mindig baj van. Ugyanis (túlságosan) kifejező fogalom egy közgazdasági jelenségre, de igazából csak egy metafora, mert a valóságban senki nem teremt olyan pénzt, amit mi klasszikusan annak ismerünk, azaz amivel a boltban fizetni tudnánk. Helyesebb lenne legalább idézőjelesen "pénzteremtés"-nek hívni, ami érzékeltetné, hogy ez csak vmi olyasmi, mintha pénzt "teremtenénk".
Ami itt történik, az az hogy(amúgy páran már leírták azóta kommentekben):
100 forint betétet a bank nem csak úgy őrizget (akkor miből fizetne kamatot?), hanem kiadja hitelként.
a hitelfelvevő csinál vele valamit, de vagy így vagy úgy, a pénz vki olyanhoz kerül, aki azt betétként bankba teszi. (Tankönyvi példákban maga a hitelfelvevő, de ez nem túl életszerű (bár előfordul), de általában a hitelfelvevő megveszi azt (gépsor, plazmatévé, házikó stb.), amire a hitel kellett, és az eladó teszi majd a saját számlájára).
Ha ezt egy másik (vagy ua.) bank befogadta, a bankrendszer egészében van már 200 Ft-nyi betét, azaz a betétesek összessége úgy érzi, hogy van öszesen 200 Ft-juk.
A valóságban ennél kevesebb, mert az a bizonyos tartalékráta az első 100 -ból 2-t leköt, így csak 98-t enged hitelbe adni, így példánkban 198 Ft betét van a végén (és kb. 196 Ft hitel, mert az új betét is leköt még majdnem 2-tartalékrátányit)
Illetve ez még nem a vége, mert az új hitel is kerülhet bankba stb.
Csakhogy:
Ez nem semmiből jött ingyenpénz a bankrendszernek, mert ha megfigyeltük, ő nem csak az első 100 forint betétre fizet kamatot, amiből 196-at hitelez, hanem mindkét betétre, azaz 198 Ft-ra. És persze a betét-hitel kamatmarzson keres, de ez a normál banki haszon, messze nem ugyanaz, mintha 100-ra adna kamatot, és 196-ra szedne be.
Igazából olyan pénz, amivel a boltban fizethetünk, nem is többszöröződött. Ugyanis ketten érzik úgy, hogy van kb. 100 Ft betétük, de azért még semmit nem adnak a boltban, ha azt mondom, hogy nekem van 100 Ft-om bankban. Csak ha ki is veszem, és odaadom. Márpedig itt nem tudná a két betétes egyszerre kivenni a pénzét. Sőt, a példában egyik se tudná most kivenni, mert a hitelesek épp' most költötték el, és idő, míg visszaadják. A valóságban persze a sok közül mindig van olyan hiteles, aki épp' most fizet vissza, így a betétesek akkora része, amekkora épp' akarni szokott, kap a számlapénze terhére "igazi" pénzt, ropogósat, amivel fizetni is lehet.
A valóságban tehát "igazi, ropogós" pénz nem többszöröződik, csak ún. számlapénz, ami csak egy ígéret, hogy ha majd visszakérjük, kaphatunk igazit is. A közgazdaságtan ezt a két pénzt meg is különbözteti, a ropogós igazi az ún. jegybankpénz, a másik a számlapénz. (És van még vagy 3-4-sok további.) Ropogós igazi az egyszerű embernél levő susogó-csengő készpénz, számlán viszont ilyenje csak annak van, akinek maga a jegybank vezet számlát, azaz a bankoknak.
Ezért láthatóan nem igaz a hiedelem, hogy a bank a semmiből tud hitelt adni, mert a hitelt az adós mindig kikéri ropogósban, azaz készpénzben vagy elutalva (pl. kártyás fizetéskor) más bankhoz, amit viszont a bank csak akkor tud teljesíteni, ha van igazi ropogós pénze (az utalást a jegybank akkor mozgatja át a másik bank számlájára, ha az utaló banknak volt a saját jegybanki számláján jegybankpénze), azt pedig ő nem tud teremteni.
Szóval a közhiedelem a sommás, majd félreértelmezett elnevezésből fakad, a valóságban a bankok nem tudnak igazi ropogós pénzt teremteni, csak van valami, ami olyan mintha. De nem az, és nyerészkedni se lehet rajta.

Témánkhoz pedig mindez annyiban kapcsolódik, hogy a bankok nem tudnak hitelt adni általuk a semmiből teremtett pénzből, ami után nekik maguknak ne kellene kamatot fizetni, mert ilyen pénzt nem tudnak teremteni.

olcso 2013.06.23. 14:26:46

@öreg60: Az MNB-s Varga nem közgazdász és sokat elárul róla, hogy a Jobbik delegáltja és, hogy a főleg Magyar Nemzetben és hasonlókban publikált.

Benderik 2013.06.23. 14:53:21

@AXERMIX Pertársaság: (és sok más kommetelő, akinek amúgy -- lentiekben is elismerten -- van igazsága):

Igyekeztem az eredeti anyagban is leszögezni, hogy igen, a bankok ha szentek is, ők is csak abból a közismert fajtából, amelyiknek a keze maga felé hajlik. Így azoknak a kommentelőknek mind lehet igazuk, akik sérelmezik a postakötség frankosítását, a kamatok nem előre rögzített mechanizmus szerinti emelését, ami akkor sem korrekt, ha olyan része is van, ami előre leírt mechanizmus szerint is nőne, stb. Amit ki akartam fejezni (a kommentek alapján csak részben sikeresen), hogy ez mind igaz, és a perekben lehet olyan eleme a költségeknek, amit jogos visszakapni.

De a fő elem, ami azt eredményezi, hogy a fennmaradt hitel forintban kifejezve az eddigi törlesztések ellenére sokszor nagyobb, mint amit az adós felvett, az teljes egészében az árfolyamváltozás miatt van (a kamatok "gonosz" része stb. a törlesztőrészleteket emelte), és ha a törlesztőrészlet-emelkedést nézzük, ennek is a túlnyomó része az árfolyamváltozásból fakad, és ez a rész sajnos nem jár jogosan vissza.

Tehát van, amit joggal perelnek, de a nagy részét, ami az árfolyamváltozás miatti, azt nem.
És ha egyes részleteket tudnak semmissé tenni, az lehet jogos, a kártérítés is ezek mértékéig, de ha az egész szerződést sikerülne e részletekre hivatkozva semmissé tenni, az egy olyan jogi bravúr lenne, mint mikor amerikai filmekben sztárügyvédek paragrafusbűvészkedésel felmentetik a jómódú gyilkost. Az ügyvéd számára (bizonyos jelegű, de kétségkívül) dicsőség, bravúrosan lovagolta meg a törvény betűjét, később film is lehet belőle, de a szó klasszikus (erkölcsi) értelmében nem jogos.

Benderik 2013.06.23. 15:04:18

@öreg60: " Varga István a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja"-val készült riporthoz, ami itt nem sokkal feljebb egy kommentben áll:

Én szeretek kommentekben szimplán a témával foglalkozni, és nem azzal, hogy mit ki mondott.
Varga Istvánt (mint annyi más lelket e Földön) meg nem is ismerem.
De ha tényleg közgazdász, és tényleg az MNB FB-tagja, és tényleg ezt mondta a rádióban, nos, akkor még sokkal-sokkal-sokkal nagyobb a baj, mint eleddig hittem...
Jézus Úristen...

olcso 2013.06.23. 15:08:07

@Benderik: Ha jól tudom, az apukája volt a közgazdász és ő mérnök, vállalkozó.

Benderik 2013.06.23. 15:46:09

@olcso: Hát, az én apukán meg vízügyi mérnök volt (meg magam is zsákoltam most kicsit az árvízkor), de őszintén remélem, sose jut oda ez az ország, hogy már engem kérdezzenek a rádióban, van-e elég cement a gátban...

kaes 2013.06.23. 16:21:15

@olcso: aha. Azt vártam, hogy a bank betartja a rá vonatkozó törvényeket és ezek szerint intézi a hitelezést. De nem tette, sokkal kapzsibb volt annál.

kaes 2013.06.23. 16:23:20

@Uhu20: volt egy harmadik lehetőség is, hogy a bankok nem spekulálnak a forinttal és így a forinthitel kamata kisebb lehetett volna.

olcso 2013.06.23. 19:07:21

@kaes: Ha a szerződésben lett volna az árfolyam mellett, hogy mi minden hárítható rád, akkor majd nem vetted volna föl a hitelt?? A "szívás" nagyobb része nem az "ilyen" pluszköltségekből tevődik össze.

Egyébként, ami jogtalan, pereld vissza. Tényleg van ilyen része...

kaes 2013.06.23. 19:14:03

@olcso: ha az is benne van, hogy lehet a chf 240-300 huf is, azért meggondoltam volna. Perlem.

Uhu20 2013.06.23. 19:18:33

Nem, a harmadik lehetőség az volt, hogy frank helyett az euro lenne az alap a hiteledhez.

A negyedik, hogy nem vettél volna fel hitelt.

Ez a szomorú igazság.

Abban igazad van, hogy szerintem is lehetett volna mondjuk pl. 16%-os thm helyett 14%-ért adni a forinthitelt, de hidd el, te akkor is a devizaalapút választottad volna, akkora volt a kamatelőnye.

olcso 2013.06.23. 19:43:46

@kaes: Az sem volt benne, hogy nem lehet, viszont az bennevolt, hogy ha fölmegy az árfolyam, akkor te iszod a levét, nem a bank. mennyi a visszafizetésed összesen a 9 millára, ha nem túl tolakodó a kérdés??

komplikato 2013.06.23. 20:08:12

@multi84: "Ha nem volt deviza akkor fizessenek forint hitelezés szerint, jah hogy akkor az még mindig drágább mint a mostani elszállt árak, ..."

Little problem. Ez az egész sarokköve és vagy a logikát megerőszakolva kerülik meg vagy figyelmen kívül hagyják teljesen.

@kaes: Nyilván ha anno felment 60 forintról 160-ra, akkor tök lehetetlen volt hosszú távon felmegy 160-ról 230-ra. Vagy nem?

@olcso: Érdekes lett volna ha benne lenne a szerződésben, mivel ugye a THM-et csak az első 6-12-24 hónapra kellett szavatolnia a banknak, hiszen ők sem látnak a jövőbe.

kaes 2013.06.23. 20:16:17

@olcso: Nem tudom, összesen mennyi. Azt tudom, hogy 3 éve fizetjük és most a TŐKE 15 körül van.

kaes 2013.06.23. 20:20:19

@komplikato: A BANKOK CSALTAK. Tehát Ha nem volt deviza akkor fizessenek forint hitelezés szerint, jah hogy akkor az még mindig drágább mint a mostani elszállt árak, ez már egy megalkuvás, ha becsapsz engem, bűnhődj érte.

ha anno felment 60 forintról 160-ra, akkor tök lehetetlen volt hosszú távon felmegy 160-ról 230-ra. Vagy nem? De. Ezt a banknak közölnie kellett volna: nézze uram, sajna az is benne van, hogy felmegy. Az EuROnál meg tudták mondani, hogy +/- 15 százalék, a chfnél nem írtak semmilyen mértéket. Pedig az OTP csak tudott valamit, még ha csak sejtette, akkor is illett volna közölnie. Nem tette.

komplikato 2013.06.23. 20:39:04

@kaes: Anno a dollár volt 118 forint is (2001 tavasza), most mennyi? Ki a fene tudta volna megmondani előre???

"Ha nem volt deviza ..."

Logikailag képtelenség. Ha forint volt az alapja, akkor sokkal többe került. Ennyi.

"Ezt a banknak közölnie kellett volna ..."

Bevallom neked férfiasan nekem csak EGY darab hitelszerződéhez volt szerencsém, amikor is a bankos kisasszony írattak alá mellettem lévő ablaknál a KOCKÁZATI HITELDÍJMUTATÓT. Akkor kérdezték mi van benne (nem ám elolvasták, megkérdezik ugye), de a hölgy elmondta kerek peres, hogy benne van bármikor váratlanul megváltozhatnak az árfolyamok ... igaz azt is mondta kicsi az esélye. És az is volt. Biztos összes többiből kimaradt. Vagy nem olvasták el, mert minek?

Az egész ügyben a "legszebb", hogy ha nem jön a devizahiteleseket mentő csodás kormány, akkor lehet nem lesz 230 a CHF, hanem marad ... és nem lesz 300-350-es CDS-ből 700+ ... és nem esnek az ingatlan árak a béka segge alá tovább nyomorítva a devizás lakáshiteleseket.
De ők jöttek "menteni"!

komplikato 2013.06.23. 20:41:36

@kaes: Kiszámoló blogon rengeteg értelmes é érthető írás van a hitelekkel kapcsolatban, sok meglepő ténnyel és számítással. Az alapján egy kb. 20 éves hitelnél az első 9-9.5 évben csak a kamatot fizeti a felvevő. Utána kezd csak csökkenni a tőkerész.

Kivéve ha olyan butus volt, hogy "könnyített" fizetést kért első X évre ... mer akkor még később, de akkor legalább sokkal magasabb lesz a törlesztője is a 3-ik évtől.

paradox832 2013.06.23. 23:58:11

A nem megjósolható árfolyam mozgásokra kitérve ajánlom az alábbi BÉT elemzést 2004-ből melyben meglepő módon viszonylag reális becsült árfolyamok szerepelnek (7. oldal).
bet.hu/data/cms76993/BET_elemzes_2004okt.pdf

Illetve még egy érdekesség, ha frank árfolyama már pedig annyira stabil volt mint amennyire ezt hangoztatták, vajon miért jelentek meg - még a válság kirobbanása előtt - a fix havi törlesztővel rendelkező változó futamidejű deviza alapú hitel/lízing konstrukciók?!

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2013.06.24. 10:35:09

@öreg60: Hát Kb. minden szava hazugság, 1 újabb ok, h miért nem érdemes közszolgálat médiát nézni, hallgatni.
A deviza már eleve számlapénz, tehát nem létezik a maga materiális valójában (tehát semmilyen. De attól, h nem nyomtatják ki, még pont uannyira igazi pénz, mint a papírpénz, ami mögött már réges rég nem áll aranyfedezet. Ha te bankszámlára átutalással kaptad a pénzedet (fizu, nyugdíj, akármi) és aztán kártyával fizetve veszel vmit, akkor nálad se fordult meg "igazi" pénz, mégse vádol senki se, h nem is fizettél az áruért.
Ha szabadfelhasználású hitelt vettél fel, te is megteheted, h berakod betétként a bankba (sőt fizikai valójában fel sem kell venned, hanem egyből átutalással megoldhatod), és akkor már te is "pénzt teremtettél", hitelbe kapott pénzt helyeztél ki hitelbe, uis a betéteddel te hitelezed a bankot. Sőt erre a betétedre, mint fedezetre újabb hitelt vehetsz fel, amit újra berakhatsz a bankba.
Természetesen a Takarékszövetkezetek is teremthetnek hitelezéssel pénzt, hisz nem ellenőrzik, h hozzájuk befektetett pénz hitelből származik-e, ill, h a hitelbe kiadott pénzt, nem adják-e ki újabb hitelbe, amit esetleg aztán újra hozzájuk tesznek be.
az a 2%, az amit nem adahtank ki hitelbe, tehát valójában a hitelkihelyezéshez még plusz 2%, tehát a hitelhez nem 2%, hanem 102% fedezet kell a bankoknak (h az egyéb, tőkefedezetkről ne is beszéljünk), hisz a hitelkihelyezéshez muszáj meglennie a teljes fedezetnek (mégha hitelből is, mégha számlapénzben is [a deviza ugyebár már eleve számlapénz]), hiszen ki kell fizetnie a hitelt (mégha a számlapénzben is). Te se nyithatsz úgy betétet, h most csak 2%-ot fizetek be.
Ha ezt az irgalmatlan baromságot képes vki beszopni, az elképesztően sötét pénzügyileg. Az meg, h 1 MNB felügyelő tag ilyeneket nyilatkozhat közmédiában, külön botrány.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2013.06.24. 10:38:07

@AbuBakr: Te komolyan eltudod képzelni, h az ország pénzének a 90%-a egyszerűen elpárolog a semmibe, a maradék meg teljesen elveszti az értékét (uis ez lesz 1 általános bankcsőd esetén), akkor nem történik semmi?

Unagig 2013.06.24. 11:19:17

@komplikato: na varj:) egy atlagember nem erti es (a bank remenyei szerint) soha nem is fogja megerteni a (deviza) hitelezes rejtelmeit. hogyan is ertene, ha a szerződéseket milliokat kereso, minden hajjal megkent jogaszok irjak evekig tarto aprolekos munkaval, gyanitom ugy, hogy ne is ertsek. egy oldalon vannak ezek a jogaszok, a masik oldalon meg pl egy töri tanár, aki nem hülye, sőt tanult ember, de pszf-et nem végzett, és ezért most dögöljön meg, mert nem tanitottak meg neki h hitelt soha ne vegyen fel, ha a gyerekvallalas miatt arra mer vetemedni h sajat lakasba koltozzon a prolija.
a bank reklamokon keresztül kommunikálja a terméket, ennyi. az o felelossege itt meg is all.
ami egy dolog, es sajnalatos, de ez van.
ellenben simor papa felelossege, a penzugyminisztere, a penzugyi felugyelete es a kormanye mar nem all meg itt. mert ok vegig neztek az egeszet es most mit csianlnak? semmit.

Benderik 2013.06.24. 19:57:49

@paradox832: "A nem megjósolható árfolyam mozgásokra kitérve ajánlom az alábbi BÉT elemzést 2004-ből melyben meglepő módon viszonylag reális becsült árfolyamok szerepelnek (7. oldal)"

Igen, tényleg úgy tűnik, de nem.
A valóságban ugyanis a belinkelt elemzés NEM BECSÜLI a jövőbeli árfolyamokat, csupán felsorolja az elemzés időpontjában jegyzett határidős tőzsdei árfolyamokat (ami naponta az újságból is kiolvasható). Amik szintén nem azt becslik, mekkora lesz a jövőben TÉNYLEG az árfolyam, pusztán egy egyszerű képlettel számolódnak a jelenbeli árfolyamból. A számítás egy egyszerű összefüggésen alapul:
Ha pl. (has számok az egyszerű példáért) a jelenben 1 CHF = 100 Ft, a CHF kamata 0%, a forinté meg 10%, akkor ha van 100 forintom, választhatok, hogy forintban tartom egy évig vagy CHF-ben.
Ha forintban, akkor év végere (a 10% kamat miatt) lesz 110 Ft-om.
Ha CHF-ben, akkor év végére (a 0% kamat miatt) lesz 1 CHF-em.
Ha az év végére ma jegyzett határidős árfolyam 110, akkor megtehetem, hogy CHF-ben tartom a pénzemet, s már most leszerződöm, hogy év végén kapok érte 110 Ft-ot. Ezzel pont ugyanannyi pénzt biztosítok a végére, mint ha forintban tartottam volna (ami a kamat miatt lesz 110 Ft).
Ha az év végi határidős árfolyam most 111 lenne, úgy akinek forintja van, nem éri meg abban tartania, inkább átváltja ma CHF-re, s ma leszerződik az év végére, hogy eladja majd előre rögzített 111-ért. (A határidős árfolyam pont azt jelenti, hogy ezt a szerződést ma megkötheti ilyen árfolyamon év végi teljesítésre.) Így év végére 110 helyett biztosan 111 lesz neki. Ha tehát ez lenne az árfolyam, hirtelen mindenki venne ma CHF-et, adna határidőre, így a mai árat fel-, a távolit lenyomná, és máris helyreáll az egyensúlyi -- mára 100, évvégére 110 Ft-os -- árfolyampár.
Ha 109 Ft a határidős ár, ugyanez fordítva történik, s a piac megint visszanyomja a határidős árat 110-re.
A határidős ár tehát az a ma jegyzett jövőbeli árfolyam, amiben senki nem hisz (nem is ez a célja), de ami mellett ugyanúgy éri meg bármilyen devizában tartani a pénzünket.

A példa számolási része talán bonyolult, de elég annyi belőle, hogy a ma jegyzett határidős devizaárfolyamoknak semmi közvetlen közük nincs ahhoz, hogy TÉNYLEG mire számít bárki is hogy mennyi lesz majd akkor. A belinkelt cikk sem becsül semmilyen jövőbeli árfolyamot, csak a fenti egyszerű módszer szerint számoltakat "olvassa le" a tőzsdei kijelzőről.
Ennek ellenére meglepően jól eltalálta a jövőt, ami viszont inkább véletlen. Jó, nem egészen, az erős gazdaságú országok devizájának kamata azért tud alacsony lenni, a gyengébbeké meg kénytelen magasan állni, mert az erősebbeknél a piac jobban megbízik abban, hogy az árfolyama nem esik másokhoz képest, a gyengébbeknél meg félnek, hogy eshet, így cserébe kamatban kérnek többet. És ez hosszú távon gyakran közelítőleg be is jön. De ilyen rövid távon a véletlen műve, hogy tényleg ilyen pontosan bejött. Egy válság kapkodós eseményei kellettek hozzá. (És annyira azért nem is pontos, mert folytonos lassú növekedést mutat [mást a módszer miatt nem is tud], a valóságban meg fel-le ugrált.)

2013.06.25. 00:08:52

@komplikato: Az egész ügyben a "legszebb", hogy ha nem jön a devizahiteleseket mentő csodás kormány, akkor lehet nem lesz 230 a CHF, hanem marad ... és nem lesz 300-350-es CDS-ből 700+ ... és nem esnek az ingatlan árak a béka segge alá tovább nyomorítva a devizás lakáshiteleseket.
De ők jöttek "menteni"!

Itt a szó!!!

sidol 2013.06.26. 20:13:40

Ahha, szal ha a bankok nem verik át az ügyfeleket és nem kavarják a szart, akkor minden rendben lenne.
Nna ezért is remélem, hogy elkaszálják törvényi úton a soha deviza alapot nem látott uzsoráz hiteleiket, aztán jöhet a kártérítési per a nyakukba. Utána majd beérnék talán a tisztes haszonnal, de ügyfél nem lesz aki elhiszi még egyszer amit hazudnak.

olcso 2013.06.26. 20:41:17

@sidol: Ja, akkor ma is kb 150-160 lenne az árfolyam... Van deviza alapú hiteled??