HTML

Benderik elmélkedik

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Biztosan Soros gazda tartozik nekik pénzzel, ezért dühösek. (2019.01.09. 06:08) Sok dühös ember
  • Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: @nemecsekerno_007: Bazz!te idén már ne igyál! (2018.12.28. 21:23) O1G
  • megamedve: @ulpius66: te meg egy szerény, szeretetre méltó, segítőkész, barátságos, emberbarát, jóravaló embe... (2018.12.06. 10:25) Örömtűz a CEU hűlt helyén
  • LoveKills: A szakértőktől kérdezném: Mi a vélemény/tapasztalat a Privileg, Bauknecht, Elektra Bregenz márkák... (2018.11.23. 09:36) A mosógép és a leve
  • gabiiii: @Benderik: Az államnak nincs saját pénze, hanem erőszakkal veszi el tőlem és még néhány másik adóz... (2018.10.25. 11:28) Konstruktívan a hajléktalanok kilakoltatásáról

Tényleg nem üldözik el a bankokat Magyarországról?

2014.01.10. 23:39 Benderik

A cím nagy része láthatóan lopott, de csak mert a hasonló című mai cikk egy fontos következtetésével szeretne kicsit vitába szállni. (De épp' ezért a "nem" szócska saját.)

(Eredetileg csak egy komment lett volna a cikkhez, csak elfogyott a hely -- kicsit szószátyárra sikerült.)

Idézet a cikkből:

"A napokban szóba került Raiffeisen esetén érdemes kiemelni: amíg az állam a végtörlesztéssel és négy évi bankadóval 60 milliárd forintos veszteséget okozott a banknak, addig a pénzintézet hiteleinek 28 százaléka dőlt be az elmúlt 5 évben, azaz 450 milliárd forintnyi nem fizető hitele van.

Látható tehát, hogy a 2008-as gazdasági válság és az azt követően tömegével bedőlt hitelek jóval nagyobb veszteséget okoztak a banknak, mint a hazai gazdaságpolitika.
Ez a példa is jól mutatja, hogy aránytalanság lenne azt mondani, hogy pusztán a kormányzati intézkedések késztethetik a bankot a távozásra."

Nos, valóban nem pusztán a kormányzati intézkedések. De sokkal nagyobb arányban, mint a cikkben említett 60 a 450-hez.

Több okból:

  • Egy "bedőlt" hitel még nem ugyanekkora veszteség, mert sok ebből behajtható, van, amelyik talpra áll, stb. Az említett 450 milliárd tehát még nem mind veszteség, csak válhat azzá.
  • A végtörlesztés leginkább azokat mentette meg, akiket nem kellett megmenteni. Az adósok legjobb része tudott élni vele, nagyobb késedelemben levők pont nem is tehették, de eleve az tudott hirtelen pénzt előteremteni, aki fizetni is tudta volna, ha a lakása múlik rajta. Ez tehát nem veszteségektől mentette meg a bankokat, hanem a nyereséggel üzemelő részt vette el tőlük -- amellett, hogy kifizettette velük azt az árfolyamkülönbözetet, amit soha nem kerestek meg.
  • Nem csak a végtörlesztés volt mentőcsomag: pl. a jelenleg is zajló árfolyamgát is az, ahol szintén a bankok fizetik a költség egy részét.
  • Annak a 450 milliárdnak is jelentős (talán nem a nagyobbik, de jelentős) része származik állami beavatkozásból, vagy annak lebegtetéséből. Pl. mert ezek a hitelek az ingatlant fedezetnek tekintették, amit az állam (szociálisan persze védhetően) nem engedett eladni, és persze rengetegen nem fizetik a hiteleket olyanok, akik tudnák, de hülyék lennének, ha van remény még mentőcsomagra. Szóval ennek a 450 milliárdnak is egy tekintélyes része az állami beavatkozás eredménye.

De ami mindennél fontosabb: a már bedőlt vagy csak rossz minőségű hiteleken várható veszteség semmiképpen nem lehet a bankok kivonulásának oka. Ezt ugyanis senki nem lenne hülye tőlük kompenzáció nélkül átvenni. Egy esetleges vevő alaposan átnyálazza a portfóliót, és még a fizető, de ingatag részt is nyomott áron veszi meg, a már előrejelezhető veszteséget pedig könyörtelenül kifizetteti az eladóval.

Ezt a veszteséget tehát akkor is benyelik, ha mennek, akkor is ha maradnak, ezért ez nem oka a menésnek.

Egy kivonulást tehát inkább a jövőbeli rossz üzleti kilátások okozhatnak.

És hát vegyük észre: esetünkben a vevőjelölt speciális szereplő, és él is ezzel: speciális játékot játszik, amivel nagyban befolyásolni tudja e jövőbeli kilátásokat.

Nem is titkolja, hogy -- akár visszamenőleges törvénykezéssel is -- nagyszabású adósmentésre készül, és esetében tudhatjuk: ez bizonyíték, nem ígéret. A bankokat felügyelő hatóság pedig az MNB-be olvasztva még akkor is sok évre megbízható kézben marad, ha a nép a választásokon nem elég bölcs belátással döntene. Márpedig kérges lelkű hatóság török átok.

És persze a cikknek igaza van a tőkehelyzet fontosságában, ami gátja lehet a növekedésnek: az MKB-ról pl. közhírré tétetett, hogy portfóliószűkítés kényszere miatt kell mennie. De világméretekben szűkös tőkehelyzetben különösen nem ösztönzi a hitelezést, ha az állam az amúgyis szűk erőforrásnak minősülő tőkét a legjobbkor nyirbálja még extra adókkal és veszteségekkel, miközben elvileg épp' a hitelezés beindításán fáradozik.

+++

Ettől persze még a bedőlt hitelek nagy arányáról a bankok is tehetnek: erkölcsileg meg végképp nem akarok most állást foglalni, ki min mikor mennyit keresett. Fenti csupán a kormány szerepének arányát vitatja: hathatósabb az a cikk szerinti 60 kontra 450-nél.

.

.

.

.

11 komment

Címkék: bank

A bejegyzés trackback címe:

https://benderik.blog.hu/api/trackback/id/tr135751996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pannonfunk 2014.01.11. 10:40:42

Jó, ez világos kell, hogy legyen, hogy itt nem lehet egy az egyben a 60:450 arányt nézni, ebben tökéletesen igazad van. Sőt, még abban is egyet értek, hogy a kivonulás vagy nem kivonulás hátterében azok az indokok vannak, amiket itt felsorolsz. Engem leginkább a 28%-os bedőlési arány az, ami elképeszt.

Benderik 2014.01.12. 23:19:11

@pannonfunk: Hát igen, az a 28% szép nagy szám. Persze kicsit anakronisztikus mostani szemmel megítélni, mert -- bár valóban vakmerően szaladt az a szekér -- azt nem lehetett látni, hogy egy ekkora válság jön, ami egyszerre vesz el ennyi munkahelyet, repíti el így az árfolyamot, s tesz eladhatatlanná ennyi fedezetet.
Ami persze nem mentesít / oldoz fel senkit, jó időkben az üzleti világ mindig nagyon elvakul.

Ugyanakkor az állam még ebben a 28%-ban is szépen ott van, mert becslések szerint sokan mentőcsomagra várva nem fizetnek, akik tudnának.
És hát a fedezetek is állami beavatkozás miatt használhatatlanok, ami szociális / emberi oldalról érthető, banküzemi oldalról viszont azt olvassuk fejre utólag, hogy egyáltalán hogyan tekinthettek fedezetnek egy ingatlant.

pannonfunk 2014.01.13. 08:54:35

@Benderik: Azért elég merész állami beavatkozásra várva nem fizetni, mert közben büntetőkamattal terhelve növekszik a tőketartozásod plusz ott lebeg a fejed felett, hogy elárverezik a lakásodat. Persze, aki azt sem tudja, hogy mi az a tőketartozás, az bele sem gondol ebbe. Node aki azt sem tudja, hogy mi az a tőketartozás, annak nem kellett volna eszetlenül jelzáloghitelt adni, legalábbis számolni kellett volna azzal, hogy nagyobb eséllyel válik nemfizetővé. Szerintem.

free1111 2014.01.13. 21:32:02

A Rafi néha összehívta az értékbecslést végző dolgozóit és jól le szúrta, hogy miért ilyen alacsonyra értékelik az ingatlanokat. Érthető, hiszen az volt a célja, hogy felduzzasztott a hitelállományt. Nem is beszélve az elmismásolt jövedelem vizsgálatról. Tettek ezt azért, mert ők is tudták, hogy az ügyfelek jelentős része jövedelmet feketén kapja. Ebben van ráció.

Benderik 2014.01.14. 22:37:28

@free1111: Ezt azért én legendaszagúnak érzem. Az értékbecslést általában külső cégek végzik, akiket a bank ellenőriz, és inkább lefele kerekít, de azt is olyan területek, akik nem annyira a csakazértis üzletkötésben érdekeltek. Közvetve persze igen, mert a bank eredményéből fizetik őket is, de a bedőlések növekedése az ő közvetlen mutatóikat rontja.
Inkább az üzleti és kockázatkezelési területek között vannak hagyományosan ellentétek/harcok, és ha szalad a szekér, hajlamos az üzleti oldal győzni, mert a másik szép időben akadékoskodónak tűnik.
És persze a külső cégek ellenőrzésén is lehet bukni, pl. mikor az ügyfél viheti a becslést, vagy nem választhat akármilyen becslőt, de azért ő fizeti (esetleg le), aki aztán felkerekíti az árat stb. Ezek elkerülése alapos szervezést igényel, és persze elszánást, és szép szivárvány idején az ilyesmi a világ majd' minden cégénél túlzott óvatoskodásnak tűnik.
Ami a feketejövedelmeket illeti, hát igen: ezt az egész magyar bankrendszer felismerte, és nem akart elesni a jól menő minimálbéres vállalkozók pénzétől, hisz' hát ott a jó fedezet...

(Mellesleg a jó időkben épp' azért szokás szidni a bankokat, mert túl alacsonyan számítja be a pedig milyen jó fedezeteket. Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van...)

Benderik 2014.01.14. 22:48:30

@pannonfunk: Merész. De annyi hitelt felvenni is merészség, aminek a törlesztőjét induláskor épp' fizetni tudom, és hányan megtették.
Persze a bankok s bátorították őket, és apróbetűsen intettek a kockázatokra, de jó talajra is hullt, mert az ügyfelek se károgást akartak, hanem pénzt és lakást.
A világ nagy válságai és légikatasztrófái szinte mindig úgy indulnak, hogy szép időben senki nem akar túl sokat az üzletet akasztó biztonsági kukacoskodásokkal bíbelődni.
Ami persze aztán a felelősséget nem csökkenti, csak ettől még ilyen az ember. Bankár, egyéb cégvezető, ügyfél, akárki. Ahogy a forinthitelt felvevőket is kiröhögték saját ismerőseik.
Aztán a válságokban hirtelen végletes szigor és mennydörgés, ló másik oldala, majd az első biztató jelekre a show megy tovább...

free1111 2014.01.15. 09:04:12

@Benderik: Privátban meggyőzlek, mennyire nem legenda, ha akarod :)
De általánosan: igen, a Rafinak voltak és vannak is kiszervezett ágazatai, pl. az értékbecslés, de ezzel párhuzamosan mindig is voltak saját értékbecslői. www.raiffeisen.hu/documents/bank/auf/auf_20130101tol.pdf

pannonfunk 2014.01.15. 11:43:34

@Benderik: még ha apróbetűsen intettek volna. De aláírtál egy szerződést, hogy a kezelési költség 0%, majd fél év múlva kaptál egy papírt, hogy a kezelési költség az első két évben a felvett hitel 1%-a (és nem az aktuális tőketartozásé!) mert csak. Ami azért volt lényeges, mert én a Rafi rugalmasan előtörleszthető hitelét vettem fel, hogy spóroljak azon, hogy nem kell külön egy jelzálog alapú meg egy áthidaló hitelt felvennem, mindkettőnek külön megannyi járulékos költségével. És hát mázlista voltam, mert az első fél évben sikerült is a felvett hitel 2/3-át előtörlesztenem (vásárlás után tudtam eladni egy másik ingatlant). Node a felvett hitel 1%-a volt a kezelési költség, ami nálam azt jelentette, hogy az aktuális tőketartozásom 3%-a... Plusz a hitel kamatát is felemelte 7-ről 8%-ra a bank (mert csak), plusz a konverziós díj meg hitelbiztosítási díj, meg kutyafülével együtt 12% felett volt a THM-e a svájci frank alapú, ingatlanfedezetű, ingatlanvásárlási célra felvett jelzáloghitelemnek. Azért ez szép, nem? 2 év alatt meg is szabadultam tőle, egy külföldi munkát elvállalva, mert azt mondtam, hogy... (ide írhatjátok a kedvenc káromkodásotokat :) )

Szóval én még jól jöttem ki, de akár meg is szophattam volna. És a szopás zöme mögött azon banki viselkedés áll, amit úgy lehet fogalmazni, hogy: "mert csak".

Benderik 2014.01.15. 22:03:35

@free1111: Na ja, hát személyes tapasztalattal persze nem akarok vitába szállni.

Benderik 2014.01.15. 22:16:24

@pannonfunk: Hát igen, a kamatokkal / költségekkel tényleg elszaladt a ló. Sajnos Pannónia földjén az terjedt el, hogy nem egy ellenőrizhető piaci kamatszinthez kötéssel védték ki a változó kamatot, hanem egy hivatkozással az általános piaci helyzettől való függésre, és amikor a válságkor a bizalmatlanság miatt elszálltak a bankközi kamatfelárak, nem volt gátja, hogy ezt is tovább hárítsák, hisz' az a banknak is költség volt. Az egyéb költségek meg: hát igen, minden szerződésfogalmazónak maga felé hajlik a keze. Mindamellett ha -- ahogy írod --, a te szerződésedben 0% kezelési költség volt, majd egyoldalúan visszamenőleg emelték, vérmérsékletfüggő, de érdemes lett volna nekimenni.

free1111 2014.01.16. 10:20:24

Na és a THM számítás? Hogy a hitelfelvételkor az első féléves akciós kamattal számolták a teljes futamidőt? És a mai napig így teszik? Holott mindenki tudja, hogy fél év után változik. Mindig arra hivatkoznak ilyenkor, hogy azért így számolják, mert nem tudják, mi lesz fél év múlva. Ez marhaság. A mostani árakkal kellene beárazni. Mintha épp most telne le a fél év.