HTML

Benderik elmélkedik

Friss topikok

  • gabiiii: @Benderik: Az államnak nincs saját pénze, hanem erőszakkal veszi el tőlem és még néhány másik adóz... (2018.10.25. 11:28) Konstruktívan a hajléktalanok kilakoltatásáról
  • nemecsekerno_007: Most a mi adónkból képzünk szakembert gazdag európai országoknak, hogy utána az ottani nyugdíjrend... (2018.10.15. 09:14) Corvinus ördöge és maltere
  • Benderik: @$pi$: "Érvrendszerem a kormánypárti sajtó érvrendszere..." (2018.09.13. 22:20) Megszívlelendő-e a Jelentés
  • Josef Lewis: @Én de genere Mi: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. N... (2018.09.08. 06:32) Egy konklávé Bayer Zsolttal
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és e... (2018.09.08. 05:50) A választás szép tánca

Az a fránya alapkamat

2014.02.02. 23:32 Benderik

Dehogyis akarok én beleszólni, mekkora legyen.

Tiszteletben tartom, hogy Nemzetünk Bankjának döntéshozatala végre-valahára független -- immáron szinte mindentől.

Csupán néhány szempontra hívnám fel tisztelt figyelmét.

Az első a saját maga által emlegetett határ: mindaddig csökkenthető az alapkamat, amíg az infláció ilyen alacsony. Nos, igen, bár Magyarország jobban teljesít, annyira szerencsére még nem, hogy lakosságának vásárlóereje is legyen. A bölcs kapitány persze kihasználja a szerencsés szelet is, ami nem baj, viszont ha a szélirány a kritérium, azt alaposan figyelni kellene. Mert az infláció lélektana nem teljesen kiforrott tudomány, de nem is ismeretlen természeti csapás. Nem csak akkor lehet észrevenni, mikor már lecsapott, bizonyos előjelek is figyelhetők a látóhatár kémlelésével, melyek befolyásolják.

  • Olyanok pl., mint a forintárfolyam, ami ha nagyon elszáll, vélhetőleg akkor is kénytelen lesz beépülni az importárakba, ha a vásárlóerő amúgy nem nyomná fel ezeket.
  • Vagy (csak példaként) olyan hírek, melyek a karácsonyi forgalom erősödő keresleti oldaláról suttogtak. Hogy ez jelzi-e, hogy valami beindult, még kérdés, de pont az ebben hinni akaró füleknek olyan zene kell legyen, amire fel kell figyelniük.

Ne az infláció már tényként mért növekedése legyen az első jel, amire majd először reagálunk, figyelni kéne az őt mozgató előjeleket is. És persze nem kétlem én, hogy Nemzetünk Bankja figyeli, keze értőn kutatja érverésünket, csak akkor miért mondja 310 fölé ugró árfolyamnál, hogy alacsony az infláció, engedhetjük még azt a kamatot?

Másik kérdés: mi az a kamatszint, amin hajlandók a befektetők pénzüket forintban tartani? Egy kis mórickaszámítás:

Büszkék vagyunk sikeres dollárkötvényünkre, hogy a piac hogy túljegyezte, és önellátók lettünk.

De erre a kötényre évente 3.35% és 3.45% kockázati felárat fizetünk öt ill. tíz évre. Ez az a kamatfelár, amit évente pluszban fizetnünk kell annak, aki amerikai helyett magyar államkötvényben hajlandó a pénzét tartani.

(Lehet persze, hogy ennél kevesebb is elég lenne, de akkor kínos kérdés lenne, hogy miért fizetünk ennyit a külföldi karvalytőkének...)

Ez az ár amúgy meglepően jól tükrözi sokat szapult külországbéli hitelminősítéseinket, amit úgy tűnik -- ha pénz kell -- házon belül átmenetileg magunk is elismerünk.

És persze a fenti kötvények rövidebbje is ötéves volt, amire a nagyobb időtáv miatt általában több felárat kérnek, az alapkamat pedig forint- és nem is közvetlen piaci kamatszint, de nagyon messze azért nem távolodhatnak egymástól.

Mert dollárkötvényünk felárát azért várják el, hogy ellensúlyozzák -- valós vagy vélt -- csődkockázatunkat. Egy ilyen esetleges államcsőd esetére a forint árfolyamára is összeomlást gondolnak, ami a forintban tartott pénzüket elértékteleníti. Így egy nagyjából hasonló kamatot elvárnak a forintbefektetésen is. És nem kell ehhez gaz külföldi befektetőnek lenni:

"Izgalmasabb év volt 2013 a lakossági bankbetétek szempontjából, hiszen valószínűleg soha nem látott mértékű, 923 milliárd forintos betétkivonás történt az év egészében a forintbetétekből. A lakosság teljes betétállománya 751 milliárd forinttal, vagyis 10%-kal csökkent. A pénz döntően a befektetési alapok kezelt vagyonát és az állampapírokat gyarapította."

Ami önmagában nem baj, de jelzi, hogy a jó magyar ember se tart akármilyen alacsony kamaton forintot -- miért várnánk el egy külfölditől? (Már lakossági állampapírban is az eurókötvény a sztár, ahol euróban fizetünk 2-3% felárat.)

Szóval ez a mostani 3.00% -> 2.85%, ha még folytatjuk, már vagy kezd kevés hozomány lenni egy kérőnek, hogy forintot jegyezzen, vagy a tuti jó dollárkötvényünkre fizetünk kicsit sok felárat....

+++

És tudom, vannak rejtett tartalékok még az infláció elleni harcban, de a rezsicsökkentés tüneti kezelés, mert számszerűen papíron csökkentheti az inflációt, meg a más pénzéből szépen lehet adakozni, de egyrészt az így kimutatott átlagos áremelkedés elfedi az igazi folyamatokat, másrészt örökké nem tudjuk fejni a a világot, és akkor egyszerre kapjuk majd nyakunkba az egészet.

És persze, nemzetközi pénzpiaci okok emelik az árfolyamot az összes fejlődő piacon: de

  • ettől még ez van, és ez az ok egy átmeneti pénzömlés vége, ami azt sugallja, hogy az eddigi helyzet volt átmeneti kegyelmi állapot, amibe örökre nem kapaszkodhatunk,
  • és az is egy jel, hogy jól láthatóan minket mozgatott meg leginkább, ami arra utal, hogy a pénzvilág valamiért nem tudja, hogy a régió motorja vagyunk,
  • és ha elszáll az árfolyam, a sikeres dollár- és eurókötvényeinkben megtestesülő tartozásunk is vele emelkedik az égbe, és nemzetközi színpadon mutathatjuk be az országos versenyen már jól begyakorolt devizahiteles produkciónkat, hogy igazából az nem is dollárkötvény volt, csak dollár alapú...

+++

Nem lenne szégyen azt mondani: ahogy korábban jeleztük, addig csökkentjük a kamatot, amíg a piac nem jelzi, hogy elértük az elérhető szintet, és most jelzett, így kivárunk, és a további helyzetértékeléstől tesszük függővé a kamatcsökkentés időbeli alakulását. Vagy vmi hasonlóan komolyan hangzó homályosat, ami arra utal, hogy lehet, hogy a jövőben még csökkentünk, mert persze vagyunk olyan jók, csak a piac most ennyit fogadott be, így egyelőre kivárunk.

Tényleg ez volt a kiindulás, és tényleg szép már az is, ami eddig összejött. A Bölcs Ember örül a sikernek, hogy lám, megmondta, és le is csökkentette: hétről háromra, beindított egy szép hitelprogramot, jegybankelnökök világból konferenciára idegyűlnek tanulni csodát. Miért kéne ezt kockára tenni, csak hogy az a három mondjuk kettő vagy másfél lehessen?!

'53-ban hat-három volt, mégis nagy volt a magyar. Most hét-három, ráadásul mindkettő szép hagyományőrző szám. Nem lehetne kicsit csak örülni neki, és kivárni?

?...

.

.

.

6 komment

Címkék: hét infláció három alapkamat fránya MNB

A bejegyzés trackback címe:

https://benderik.blog.hu/api/trackback/id/tr105794262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mészáros Laci 2014.02.03. 14:52:09

Kedves Benderik,

Bevallom hogy régóta nem követem az MNB inflációs jelentéseit, de abból (korábban) kirajzolódott egy inflációs prognózis, aminek kb másfél évre előretekintő várakozásai szolgáltak iránymutatásul. Tényleg nem tudom, hol tart ez most, meg az MNB törvénybe az "alapfeladat" mellé olyan csokor kiegészítő feladat került, hogy mindenki azt ért bele, amit akar.

Másrészt, akár hiszi akár nem, ez az árfolyamingadozás kevésbé Matolcsynak vagy Orbánnak szól, sokkal inkább annak, hogy a kevésbé kockázatéhes befektetők EGY RÉSZE kicsit megijedhetett a FED pénzcsap vékonyabb csordogálásától meg talán a török bizonytalanságoktól (politika és pénzügyi egyaránt), de nem disztingválnak az emerging markets kosáron belül.

Harmadrészt, a magyar folyómérleg egyenlege (ezen belül a külker mérleg egyenlege) kb öt éve pozitív. így viszont kimondottan nehéz feladat lenne hosszabb távon is 300 körül tartani az EURHUF-ot, szerintem.

Mészáros Laci 2014.02.03. 14:54:46

(Az utolsó bekezdést félrefogalmaztam, szóval tartósan pozitív folyó fizetési mérleg előbb-utóbb a forint erősödéséhez vezet.)

Benderik 2014.02.03. 22:01:14

@Mészáros Laci: Kedves Laci!
A legutóbbi, amit láttam decemberi volt, és épp' felezte a korábbi előrejelzést -- vélhetőleg a rezsicsökkentés miatt. (www.portfolio.hu/gazdasag/lefelezte_jovo_evi_inflacios_elorejelzeset_az_mnb_2.193123.html)
Amúgy negyedévente készül, de mikor a forint esni kezdett (3-4%-ot elég gyorsan), azért megfordulhatna a fejekben, hogy nem biztos, hogy a másfél hónappal korábbi előrejelzés működő marad, és nem kellene világgá kiáltani, hogy e legfrissebb események nem befolyásolják a bebetonozott tervet, mert a vonat lendületben van. Mert még azt hihetik, hogy mi csak olyan se jobbra, se balra nézve megyünk, függetlenítve magunkat bárminemű eseménytől.

És igen, ahogy írtam is, globális oka van, de
egyrészt az eddigi globális pénzbőség volt az átmeneti szerencsés állapot, amikor mindent vettek, ami mozog,
másrészt a forint esett legnagyobbat, ami lehet egy jelzés,
harmadrészt így vagy úgy, de esett, ami az árakba esélyes, hogy beépül, mert nem biztos, hogy átmeneti esés (ld. 1. pont)

A tartósan pozitív mérleg meg tényleg fontos,jó jel, és erősödés irányába ható elem, de önmagában még nem feltétlen elég az erősödéshez.

Mészáros Laci 2014.02.04. 00:11:44

@Benderik:

Az inflációs célkövetés elég hosszú időtávon működik, és az célja a várakozások "horgonyzása." Az a benyomásom, hogy ez elég eredményes: az utóbbi időben (a portfoliot szoktam néha olvasni) a megtakarítások elkezdtek átvándorolni a bankbetétekből a befektetési alapokba, vagyis akinek megtakarítása van, hosszabb távon is alacsony inflációra számít. Az inflációra pedig legnagyobb hatást az inflációs várakozások gyakorolják (az inflációs várakozásokra persze hatással vannak a gazdasági adatok _is_, például az import termékek árai).

Szóval egy reális MNB politika az lehetne, hogy figyelemmel követik az eseményeket de az átmeneti árfolyamingadozás hosszabb távon stabilizálódik, hiszen egyébként az MNB vastagon ki van tömve devizatartalékkal, tehát az árfolyamváltozást indokló strukturális belső kockázat nincsen.

Az is lényeges lehet, hogy az MNB-nek _nem szabad_ rövid távú árfolyamcélt kitűznie. Ha a spekik megneszelik, hogy pár százalék forintgyengüléssel kamatemelést tudnak kikényszeríteni, elkezdik nagy tételben shortolni a forintot, azt pedig mi szívjuk meg.

mert ha ilyesmit megneszelnek a spekik (a nagyon rövid távú befektetők), alaposan "megrángathatják" a jegybankot: ha

Benderik 2014.02.05. 00:25:08

@Mészáros Laci: Nem mondom én, hogy visszanövelni, pláne ugráltatni, csak leállítani kicsit a csökkentést. Ráadásul az eredeti tervvel összhangban, ami az volt, hogy figyelve a piacot, amíg az infláció engedi. És most már elég kicsi a kamatprémiumunk ahhoz, hogy ne lehessünk biztosak annyira abban, hogy még csökkenthetünk, ezért is érdemes lenne lassítani, ami az adott hirtelen helyzetben nyugodtan jelenthet átmeneti kivárást is.
A nemannyiratutibiztos devizákban mindig kell kamatprémium, hogy mikor az adott kockázati szintű helyekről épp' pénzt vonnak ki, ne mi legyünk az elsők, mert megéri itt tartani.
Hasonló volt hosszú éveken át a forintsáv, aminek fixen az erős oldalára tapadt az árfolyam, aminek igazából a kicsivel több kamatprémium volt az oka, mint ami szükséges volt az egyensúlyhoz.
Ami persze pénzbe kerül, de cserébe nem ugrál az árfolyam, márpedig az ugrándozó, kiszámíthatatlan árfolyam önmagában is infláció-várakozást gerjeszt.
Csak azt mondom, hogy el kéne háromig számolni, mielőtt tovább csökkentünk. Meg azt, hogy fundamentálisan se biztos, hogy tudunk már csökkenni, mert a kockázati szintünk miatt elvárt kamatszint alá kerülhetünk.

Benderik 2014.02.06. 22:48:14

@Mészáros Laci: Érdekesség a fentiekhez kapcsolódva Varga Mihály mai nyilatkozata: "A nemzetgazdasági miniszter szerint "kétségtelen tény, hogy az alapkamat csökkentési folyamat egy olyan ponthoz közeg, amikor a befektetők már elgondolkoznak azon, hogy megéri-e kölcsönadni, vagy nem". Ezzel az MNB másfél éve folytatott kamatcsökkentési ciklusának befejezési lehetőségére utalt, igaz gyorsan hozzátette, hogy a kérdést majd a Monetáris Tanács hivatott eldönteni."

www.portfolio.hu/gazdasag/deviza/varga_nem_spekulativ_tamadasrol_lehet_szo_2.195053.html

Mintha ő is vmi hasonlót érezne, és nagyon burkoltan jelezni próbálná. A fenti megfogalmazásban persze már a portfóliócikk írójának értelmezése is bele van szőve.

Mindamellett az utóbbi két napban a rövid állampapír-kibocsátáson is 3% fölé ment az átlaghozam, ami persze szintén csak egy pici jel a sok közül, csak amire érdemes lehet figyelni. A piacon a hangulat változékony, de azt jelzi, hogy a 3% már amolyan határeset, ami hangulattól függőn néha elég, néha nem.
No mindegy, az Élet mindent megold valahogy, száz év múlva visszanézve meg úgyis csak röhögünk már, kit érdekel, hány % volt 2014 elején itt a kamatszint...