HTML

Benderik elmélkedik

Friss topikok

  • gabiiii: @Benderik: Az államnak nincs saját pénze, hanem erőszakkal veszi el tőlem és még néhány másik adóz... (2018.10.25. 11:28) Konstruktívan a hajléktalanok kilakoltatásáról
  • nemecsekerno_007: Most a mi adónkból képzünk szakembert gazdag európai országoknak, hogy utána az ottani nyugdíjrend... (2018.10.15. 09:14) Corvinus ördöge és maltere
  • Benderik: @$pi$: "Érvrendszerem a kormánypárti sajtó érvrendszere..." (2018.09.13. 22:20) Megszívlelendő-e a Jelentés
  • Josef Lewis: @Én de genere Mi: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. N... (2018.09.08. 06:32) Egy konklávé Bayer Zsolttal
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és e... (2018.09.08. 05:50) A választás szép tánca

Utószó a minapi pénzteremtéses cikkhez

2018.06.20. 21:53 Benderik

 

A pénzteremtéről írt minapi cikkem (itteni és mandineres) kommentjeit összegezve úgy érzem, van egy jól kitapintható vonulat, amire több kommentben próbáltam ellenérvet mondani, de annyi módon jön újra elő, hogy megpróbálom itt most összegezni.

Jelen írás így csak azzal az előzővel együtt értelmes.

Azaz megpróbálok adni egy félig-meddig matematikai igazolást arra, hogy a bankrendszer mérlegében levő betétek túlnyomó része olyan betét, amit úgy keletkezett, hogy tulajdonosa saját pénzét tette be oda, rövidebb-hosszabb megtakarítási ( / őrzési / későbbi utalási) céllal. Nevezzük ezt "valódi" (V) típusú betétnek.

És a betétek csak elenyésző része olyan, ami egy hitel megítélésekor keletkezett olymódon, hogy a hitelként megajánlott összeget a hitelfelvevő számlájára tette a bank, amíg az újdonsült adós azt fel nem veszi. Nevezzük ezt a bírálók szája ízének kedvezve "kamu" (K) típusú betétnek, mert ahogy nézem, a fő üldözendő ellenség a szemükben ez a fajta pénzteremtés.

Én ugyanis a pénzteremtést azon modell szerint írtam le, ahol a betétek túlnyomó része V típusú, míg a kommentek szerint az alternatív elméletek úgy vélik, hogy a K típusú betétek vannak messze többségben, azaz a betétek nagy része nem a tulajdonos által megtakarítási célból elhelyezett betét, hanem a banki hiteladás pillanatában keletkezett K féle, amire a hitelben teremtett pénz kerül.

***

Arra már az eredeti írásban is utaltam, hogy akinek egy bank hitelt ad, az nem hagyja azt a bankban. Nyilván van persze rá példa, ahogy saját lábát megevő férfira is, de a túlnyomó többség pár napon belül kiveszi.

És itt a "kiveszi" lehet bankóban a pénztárnál, de lehet sima elutalás is.

A kommentek fő ellenérvei:

-- ritkán veszi ki bankóban, inkább utalja

-- és ha erre azt mondom, hogy de két bank közt az utalás is "igazi" jegybankpénzt igényel a banktól, arra vagy azt mondják, hogy de bankon belüli utalás nem igényel jegybankpénzt, vagy azt, hogy a teljes bankrendszerben nettó kb. egyforma mennyiséget utalgatnak oda-vissza, így ehhez sem kell igazi pénz,

-- továbbá hogy ha Bélabá a hitelbe kapott pénzét Ciporján gazdának adja, és az visszateszi a bankba, úgy az ugyanaz a pénz, tehát bár másik néven és számlán, de a Bélabának semmiből teremtett pénz kerül abba az új betétbe. Így hiába vette ki Bélabá gyorsan, szintén hamar vissza is került oda, csak másik ember nevén.


Megpróbálok adni egy ezekre is reagáló érvelést:

1.
Elindulok a harmadik ellenérv mentén. Mikor Ciporján gazda megkapja Bélabá pénzét, ő ha akarná, kivehetné készpénzben. Mert az az ő pénze. Ő azért adott egy traktort, így az ő szempontjából mindegy, hogy Bélabá azt a pénzt hitelből szerezte, Ciporján gazdának az már a saját pénze. Ha elissza, akkor továbbadja, és a kocsmáros pénze lesz, de akár ő, akár a kocsmáros teszi a bankba, az már egy olyan betét, ahová egy ember a saját pénzét megtakarítási célból tette. Márpedig ez így már közgazdaságilag egy fenti valódi (V) típusú betét.

Ha Bélabá bankóban adta Ciporjánnak (az meg esetleg a kocsmárosnak), akkor még tényleges bankó is volt, amit Ciporján (kocsmáros) betett, ha más bankja van, akkor is (bár bankrendszer szinten talán nem), de ha ugyanaz is a bankja, akkor is igaz, hogy Ciporján (kocsmáros) betéte már olyan, amit ő nyugodtan kivehetne bankóban, elkölthetné, csak saját elhatározásból inkább még megtakarítva tartja egy általa most nyitott betétben.

Van a vicc, ahol a parasztbácsi kikéri a bankból tízmillió forintját, majd miután leszámolták neki, megköszöni, hogy akkor most visszateszi a bankba, csak kíváncsi volt, megvan-e még. Megmosolyogjuk, de ez a vicc pont azt mondja, hogy mindegy, hogy a bankban levő betétünk volt-e valaha a kezünkben, a lényeg az, hogy bármikor lehetne, és saját tudatos döntésünk az, hogy mégis inkább bent tartjuk megtakarításként. (S persze a vicc nem ezt mondja, de ez is kiolvasható belőle.)

Így ez a pénz Ciporján (kocsmáros) számláján már bizony V típusú betét -- függetlenül attól, hogy került oda.

2.
A V típusú betétet gazdája beteheti 1-2 napra, de általában több hétre-hónapra-évre teszi be, vagy csak tartja ott végül.
A K típusú betétek viszont -- a saját lábát megevő embert leszámítva -- pár napig élnek.

Így ha még feltételezzük is, hogy az összes V típusú betét betett pénze eredetileg K típusú betétből származik (azaz a bankrendszer által adott hitelből), még akkor is elenyésző kell legyen a K típusú betétek aránya a V-khez képest, hisz' B típuson minden forint pár napot tölt, majd V típuson ennek sokszorosát.

Mint ahogy az emberek életük első hetét töltik szülészeten, majd a többit kint, és bizony egy adott pillanatban jóval többen is vagyunk nemszülészeten, mint szülészeten. A K módon keletkezett pénznek a K típusú betét a szülészet, majd a V betétben levés a későbbi élete.

Ezt az arányt pedig még csak V javára billentik azok a pénzek, amik nem hitelként keletkeztek, azaz kerültek K-ról V-re. (Akik nem szülészeten születtek.)

Azaz a bankrenndszer mérlegében a V típusú betétek kell domináljanak, amin tulajdonosuk saját vagyonuk részét képező pénzt tartanak, azaz saját megtakarításukat.

Létezik tehát a K típusú betéteket előállító fajta pénzteremtés, de a banki mérlegek nem ezekre épülnek, és mennyiségük elenyésző a "valódi" megtakarítási céllal saját vagyonukat betevő adósok betéteivel szemben.

Hatásuk így erősen eltúlzottnak tűnik -- szerintem.

 

 

 

 

 

 

12 komment

Címkék: pénz szülészet pénzteremtés Teremtés bankredszer Amál néni

A bejegyzés trackback címe:

https://benderik.blog.hu/api/trackback/id/tr7014061353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pénzriport_SzG 2018.06.21. 16:50:48

Globálisan a V típusú betét jellemzően K típusú betétből keletkezik.

A bank hitelezés során betétet/megtakarítást teremt. Persze, a betét nem marad a hitelfelvevőnél, hanem elkölti azt, és ennél a valakinél a betét már megtakarításként keletkezik. A pénzteremtés irányáról vitatkozunk. Az állítás az, hogy a bank először hitelez és teremt betétet, és ez a betét válik később valaki megtakarításává, nem pedig fordítva.

Az eredeti cikk kapcsán a kritika nem arra vonatkozott, hogy a hitelezés során történő pénzteremtés mindenképpen az ördögtől való, mert ez egyúttal óriási lehetőséget is jelenthet a társadalom számára: ezáltal végtelen mennyiségű új beruházás megvalósítható, függetlenül attól, hogy mennyi megtakarítás van a gazdaságban; hisz a bank a hitelezéskor megteremti a megtakarítást.

www.penzriport.hu/nincsenek-penzugyi-korlatok-barmennyi-uj-beruhazas-finanszirozhato

A kritika arra vonatkozott, hogy nem helyes a multiplikátor szemlélet, illetve a megtakarításképződés iránya.

Az egy másik kérdés, hogy amellett, hogy a pénzteremtő hitelezésnek vannak előnyei, vannak hátrányai is: növeli a pénzügyi ciklusokat, pénzteremtésből származó kockázat egy részét a társadalom viseli/míg a nyereséget a bank stb. A kérdés, hogy mindezeket az előnyöket és hátrányokat figyelembe véve, jobb-e a közpénzrendszer/digitális jegybankpénz rendszer vagy sem.

Amúgy igaz az, hogy nem csak hitellel szemben keletkezhet bankbetét, hanem például jegybankpénzzel szemben is.

Például: 1. Bejön az EU támogatás (jegybank E: +EUR, F: +állam EUR számlája). 2. A jegybank az állam az EUR egyenlegét házon belül 'átváltja' forintra, azaz a lehúzza az EUR összeget, és az aktuális piaci árfolyammal felszorozva beírja a forint összeget az állam jegybanki számlájára. 3. Az állam a forintot elkölti, átutalja a vállalatok bankszámlájára - ami ellentételezésére az állam jegybankpénzt utal a bankoknak, így az állam jegybankpénz egyenlege csökken, a bankoké nő. Emellett: a bankok eszközoldalán jegybankpénz lesz, míg a forrásoldalon vállalati betét, ami nem hitelezés során keletkezett.

De globálisan ez fajta pénzteremtés a kisebbség, hasonlítsd össze a jegybanki mérlegeket vs. teljes bankrendszer/kötvények mérlegével.

Ha van is akármennyi jegybankpénzzel szemben keletkezett bankbetét a bankrendszerben, egy új hitel úgy is a semmivel szemben fog képződni. A bankrendszer hitelnyújtáskor, ha akarna, sem tudna nem a semmiből pénzt teremteni (hacsak nem kötelezi a hitelfelvevőt kp. felvételre). Ez azért van, mert a banknál vezetjük a számlánkat. Attól, hogy valaki hitelt vesz fel, még senkinek nem lesz kevesebb betétje. Kicsit fura, de rajzold le a banki mérlegeket, nézd meg, hogy mi történik hitelfelvételkor.

Ha nem bank vagy, hanem pl. gyorskölcsön folyósító, akkor más a helyzet, ekkor nem a saját magad számlájára ’utalod’ (=teremted) az ügyfél számára nyújtott hitelt, hanem egy banknál lévő bankszámlára. Ekkor meglévő bankbetétek cserélnek gazdát, anélkül, hogy új bankbetét keletkezne. Ez nem pénzteremtő, hanem pénzújraelosztó hitel. De a hitelek >95% részét bankok nyújtják.

Benderik 2018.06.24. 20:07:18

@Pénzriport_SzG: Én azt a meglepőt érzem, hogy ez a "pénzteremtés iránya" egy látszólag fontos, ám eredményét tekintve lényegtelen elem.

Egyrészt azért, amit fennen leírtam, hogy ha egy pillanatfelvételt csinálnánk a bankrendszer mérlegéről, alig látnánk K típusú betétet.

Másrészt mert tyúk-tojás-szerű kérdés, és igazából mindegy, az egész teremtés egy betéttel vagy egy hitellel indult, ha mindkettő ugyanolyan mérleget tud teremteni.

Végeredmény szempontjából így mindegy, melyik volt előbb, a hitel vagy a betét.

Ami viszont nagyonis számít, hogy a betétet a bank kiadhatja-e hitelbe, ill. hogy a Vollgeld-initiative bevezetésekor hanyadrésze lenne olyan, amit kiadhatna.

Mert szép elv, hogy betétesként dönthetek, hogy jegybankpénz-számlába teszem a pénzemet vagy hagyományos kamatozóba. Ám ha utóbbinál onnan kezdve nem védett "befektetővé" válok, akkor még kisebb a biztonságom, mint a mostaniban, ahol egy viszonylag nagy része a betétemnek biztosítva van, mégis kamatozik.
Ill. talán annyira nem is kamatozik, ám ha emiatt túl sokat teszek jegybankpénzbe, a gazdaság rákényszerül, hogy a bankok valahogy (pl. magas kamattal, mégis biztosított hagyományos betéttel), hogy abba tegyem a pénzem. Különben nincs mit hitelbe adni.

Így viszont minek vezették be?

Benderik 2018.06.24. 20:11:31

@Pénzriport_SzG: És még egy apróság.

A bankrendszerben sok egyéb szabály is van a kötelező tartalékrátán kívül. Ott vannak pl. a likviditási szabályok, amik eléggé ellehetlenítik, hogy úgy teremtsek folyamatosan újabb s újabb hiteleket, hogy nincs közben jegybankpénzem azok várhatóan közeli kiutalására. A tőkekövetelmény-szabályok meg a mérleg végtelenségig növését akadályozzák.

Pénzriport_SzG 2018.06.25. 11:56:28

@Benderik: A tyúk-tojás esetében mindkettő előfeltétele a másiknak. Ezzel szemben a pénzrendszerben nem körkörös a kapcsolat, hanem az egyik esetén van másik, de a másik nem előfeltétele az egyiknek.

A jelenlegi rendszerben a bank (hitelfelvevő) a kezdeményező, a hitelezésből következik a megtakarítás. Viszont megtakarítás nem szükséges előfeltétele a hitelezésnek.

A másik rendszerben fordítva: a megtakarító (vagy a jegybank) dönt arról, hogy mennyi megtakarítás áll rendelkezésre hitelezéshez. A megtakarítás előfeltétele a hitelezésnek. Viszont hitelezéskor nem keletkezik új megtakarítás.

Csak zárójelben: ha szerinted, kb. mindegy a pénzteremtés iránya, akkor nincs értelme elutasítanod a Vollgeld-Initiative/közpénzrendszer/digitális jegybankpénz rendszert sem.

A Vollgeld-Initiative rendszerben - mivel ebben rendszerben a megtakarításból képződik a hitel - tényleg nagy kérdés, hogy hogyan alakul a hitelezés:
- a jegybankpénzzel rendelkezők mekkora része kötné le a pénzét, és így hogyan alakulna a hitelkínálat, kamatok
- érdemes-e a jegybanknak hitelszűke esetén hitelkínálatot bővíteni (NHP-szerű programokkal)
- hogyan definiáljuk a hitelszűkét, stb.

Ezek releváns kérdések, amelyekre ma senki sem tudja a pontos választ.

Pénzriport_SzG 2018.06.25. 12:18:16

@Benderik: A kötelező tartalék ráta nem korlátja a pénzteremtésnek. Egyrészt annak mértéke jellemzően néhány százalék. Másrészt a bankok a saját maguk által teremtett hitelpapírokkal szemben kérhetnek kölcsön jegybankpénzt a jegybanktól, amit felhasználhatnak a megfeleléshez. Ráadásul elég utólag megfelelni egy időszak átlagában.

A likviditási és tőkemegfelelés elvileg lehet korlát, a gyakorlatban nem a mutatók nem tűnnek túl korlátozónak, jellemzően a bankok visszatartott nyereségből tudnak növekedni gyors ütemben:

www.penzriport.hu/mennyire-korlatozzak-a-megfelelesi-mutatok-az-egyes-bankokat-a-szamlapenzteremtesben

Az ördög a részletekben van, minden egyes mutatót át lehetne nézni.

Érdemes látni, hogy rengeteg trükközés lehetséges, pl: mérleg egy részének kötvényesítése, eladása, a határidős piacon visszavétele; többszörösen közvetett/szintetikus hitelnyújtás saját részvény vagy kötvény vásárlásra; fiktív nyereségből saját tőkét emelni stb. De ez már tényleg olyan dolog, amiről leginkább csak akkor tudsz, ha benne vagy és csinálod.

Pl. egy aktuális:
www.zerohedge.com/news/2018-06-24/bis-confirms-banks-use-lehman-stryle-trick-disguise-debt-engage-window-dressing

Benderik 2018.06.25. 22:23:19

@Pénzriport_SzG: "Csak zárójelben: ha szerinted, kb. mindegy a pénzteremtés iránya, akkor nincs értelme elutasítanod a Vollgeld-Initiative/közpénzrendszer/digitális jegybankpénz rendszert sem. '
...
A Vollgeld-Initiative rendszerben - mivel ebben rendszerben a megtakarításból képződik a hitel - tényleg nagy kérdés, hogy hogyan alakul a hitelezés:
- a jegybankpénzzel rendelkezők mekkora része kötné le a pénzét, és így hogyan alakulna a hitelkínálat, kamatok"

Az vele a bajom, hogy az is baj, ha sokan választják a nemjegybankpénzt meg az is, ha kevesen. Mert ha sokan, akkor minek az egész (fölöslegesen ugrottunk egy isemeretlenbe), ha meg sokan, akkor nincs mit hitelbe eadni, mert a megtakarításokat nem engedik kihitelezni a megtakarítók.

Benderik 2018.06.25. 22:26:19

@Pénzriport_SzG: "Másrészt a bankok a saját maguk által teremtett hitelpapírokkal szemben kérhetnek kölcsön jegybankpénzt a jegybanktól, amit felhasználhatnak a megfeleléshez. "

Ez azért nem ennyire egyszerű. A jegybank csak kiemelkedően jó minőségű hiteleket fogad be fedezetként, és őt nem is lehet állandó forrásként használni, mert drága is meg nem is támogatja a dolgot. Ő azért egy fegyelmező szerepben is van, és aki túl sokat nyúl hozzá likviditásért, azt elkezdi vizsgálni.

Pénzriport_SzG 2018.06.26. 14:32:59

@Benderik: Kiemelkedően jó minőségű: pl. kötvényesített jelzáloglevelek, államkötvények; nehezebb időkben: kb. bármi. Drága: a kamatfolyosó tetején.

Önmagában az a lehetőség, hogy egy papírt befogad a jegybank fedezetként, értéket ad a papírnak a piacon is, ezért a jegybankot jellemezően nem is kell igénybe venni; a bankrendszer megoldja házon belül.

Magyarországon ez a kérdés egyelőre kevésbé releváns, mert a jegybank a 'passzív oldalon van' (túltartalékol), azaz a bankrendszer összességében több likviditással/jegybankpénzzel rendelkezik, mint amennyire szüksége van a kötelező tartalék megfeleléshez, nincs szüksége kölcsön kérni a jegybanktól.

Ahol a jegybank az aktív oldalon van, ott a jegybanki kölcsön nem kényszer, hanem a pénzteremtési folyamat természetes része.

Pénzriport_SzG 2018.06.26. 15:00:20

@Benderik: Ilyen a piac. Ha nincs elég kínálat, akkor emelkednie kell az árnak. Pl. ha túl kevés a megtakarítás a hitelfelvevőkhöz képest, akkor emelkednie kell a megtakarítás árának, azaz a kamatoknak annak érdekében, hogy nagyobb legyen a megtakarítások kínálata, és kisebb a hitelek iránti kereslet. (Ellentétben a mostani rendszerrel, ahol a kamatot a központi tervhivatal (jegybank) határozza meg, az adott szinten pedig a hitelkínálat végtelen)

De nem muszáj a 'kemény'/rugalmatlan piaci rendszert választani, megmaradhat a rugalmasság (a központi tervhivatal) - és ez talán jobb is. A jegybank, ha akar változtathat a hitelezési feltételeken kétféleképpen is: vagy több jegybankpénzt teremt, vagy refinanszírozási programokat indít a kamatok lenyomására.

Tehát a jelenlegi rendszer rugalmassága megmaradhat. Az előnyök pedig a jelenlegi rendszerhez képest: a pénzteremtés hasznának nagyobb része azonban a jegybanké (államé, közösségé) lesz + nincs eladósodási kényszer / csökkennek a pénzügyi ciklusok kilengései + digitális jegybankpénz esetén a számlavezetés közjószággá válik. ~GDP >2%-a

Benderik 2018.06.26. 22:10:22

@Pénzriport_SzG: 1.
Persze, ilyen a piac, hogy majd felemelkedik a kamatszint, ha túl sok betét menne újfajta jegybankpénzesbe, amit nem lehet kihitelezni.

Nekem az a bajom a Vollgeldes rendszerrel, hogy nem látok olyan lehetséges végimenetelt a banki mérlegekre, amit egy jó kimenetnek mondhatnék.

Mert ha a hitelállomány érezhetően (akár 10%-os nagyságrend) lecsökken, az már nagyon hiányzik a gazdaságból.

Ha viszont ennél kevesebbel csökken le, az azt jelenti, hogy a betétek elenyésző hányada változott az újfajta jegybankpénzes betétté, így meg mire volt az egész?
(S mondom, a jegybank beléphet betétekkel a kiesők helyére, ami nagyjából az általad is írt refinanszírozás, és ez talán még működhetne is. De a Vollgeld-Initiative ezt nemhogy nem bátorítja, csak megtűri.)

2.
A számlavezetést a Vollgeld-Initiative nem vette volna ki a bankok kezéből, csak kihitelezni nem engedte volna e pénzeket. Így a számlavezetés (és jövedelme) náluk maradt volna, nem válik "közjószággá".

3.
Likviditásjavító eszközök: Ha egy eszköz (hiteloldali termék) fedezete mellett kell forrást bevonni, arra a forrást adó is kamatot kér, és a fedezet kockázata miatt nagyságrendileg ugyanazt a kockázati felárat el fogja várni a forrásért, mint amit a bank az eredeti hitelért kap.
Így nem lehet üzletet építeni arra, hogy a semmiből úgy építek hitelportfóliót, hogy a másik oldalon nem gyűjtök betétet. És nem azt, amit én teremtettem arra a pár napra, hanem igazit, amit gazdája saját megtakarításként betett.

Amúgy ha lehetne igazi betétgyűjtés nélkül hitelportfóliót építeni, akkor minek kampányolnának a bankok betéti oldalon, meg ígérnének (persze apróbetűs kitételekkel) nagy kamatokat?

Pénzriport_SzG 2018.06.27. 15:49:27

@Benderik: 1. Pl. az összes látra szóló betét teljes pénzzé válhat, az összes lekötött betét pedig maradhat lekötött betét. Nem feltétlenül változik bármi - azaz a lekötött betétesek lejáratkor nem feltétlenül menekülnek át teljespénzbe -, mivel a betétesek eddig is azt hitték, hogy a bankok az ő "pénzüket" kölcsönzik tovább. + Egy átmeneti időszakban maradhat a bankbetét biztosítás.

Az átálláskor a bankok likviditást kapnak pl. úgy, hogy az összes náluk lévő államkötvényt elcseréli a jegybank semmiből teremtett jegybankpénzre. + Haircut-tal a jelzáloghitelekkel fedezete ellenében ad kölcsönt a jegybank a bankoknak.

2. Igen, ezért jobb a digitális jegybankpénz rendszer, mint a Vollgeld-Initiative.

3. Persze, egyéni bankszinten kell küzdeni azért, hogy a betétek ne áramoljanak ki. Egy új banknak pl. elég nehéz a dolga, ezzel szemben a már sok ügyféllel rendelkezőknek könnyebb, nagyobb az esély, hogy az utalások nagyobb része házon belül marad. Bankrendszer szinten nem tudnak hova kiáramlani a betétek.

Josef Lewis · https://progresivefunding.wordpress.com 2018.09.08. 05:48:01

@Pénzriport_SzG: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és egyszerűen nyújtunk kölcsönöket, személyi kölcsönöket, autóhiteleket, otthoni hiteleket, diákhiteleket, üzleti kölcsönöket, feltalálói kölcsönöket, adósságkonszolidációt. stb.

Kapjon engedélyt egy üzleti vagy egyéni hitelre ma, és szerezzen pénzeszközöket ugyanazon a alkalmazási héten. Ezek a személyes kölcsönök jóvá lehet hagyni, függetlenül a hitelezéstől, és sok boldog ügyfelünk van, aki támogatja ezt a követelést. De nemcsak megkapja a szükséges kölcsönöket; akkor a legolcsóbb lesz. Ez a mi ígéretünk: Garantáljuk a legalacsonyabb kamatlábat minden olyan kölcsön esetében, amely ingyenes fedezetet nyújt.

Törekszünk arra, hogy pozitív tartós benyomást hagyjunk ügyfeleim elvárásainak túllépése során. Célunk, hogy méltósággal és tisztelettel kezeljük, miközben a legmagasabb minőségi szolgáltatást időben biztosítjuk. Nincs szükség társadalombiztosításra, és nem szükséges hitelesítési ellenőrzés, 100% -os garancia. Kérjük, azonnal válaszoljon az alábbi részletek alapján, ha érdekel a kölcsön, és mentes a csalásoktól.

E-mail: progresiveloan@yahoo.com
Call / WhatsApp: +16626183756
Webhely: progresivefunding.wordpress.com