HTML

Benderik elmélkedik

Friss topikok

  • miért: Én azt hiszem, ebben minden kormány hibázott m.magyarnarancs.hu/belpol/az_m5-os_matricasitasa_kiva... (2019.07.29. 23:46) Bayer barát és az újferences erkölcsi mérce
  • Benderik: @MAXVAL bircaman közíró: Maxval úr, tökéletes időzítés, köszönöm! Uraim? Első feladat: meggyőz... (2019.07.06. 15:21) Az öltönyös Pride víziója
  • ocsisajt1: Menjen el a jegyért hétközben, amikor nincs sor.Problem solved.Persze lehet kifogásokat keresni, d... (2019.06.23. 14:29) Jegyelővétel, MÁV, kígyók
  • Digitális Dzsihád: @moloy: Egy fejlett, haladó demokráciában _NINCS_ olyan, hogy még nem oszthatják meg a terveket a ... (2019.06.19. 16:53) A csúnya felüljáró
  • Benderik: @Űristen: "Persze a folyamatos információáramlat miatt úgy tűnik, mintha megfeszített munka folyna... (2019.06.09. 22:08) Hableány

Bayer barát és az újferences erkölcsi mérce

2019.07.26. 16:53 Benderik

 

Olvasom Bayer Zsolt írását -- "Tanmese a közpénzek ellopásáról". 

És egy látszólag mellékes -- parlamenti "szóhasználattal": ügyrendi -- kérdésen méláztam közben. 

Mert igen, az akkori kormányok jó eséllyel lenyúlták azokkal a PPP-s autópályákkal az én pénzemet, amit még most is fizetek. Ez nem is igen tűnik kérdésnek lenni. Cserébe nagyjából tudtuk is, a mostani hír lényege az elgondolkodtató méretek érzékeltetése volt, és hogy még ma is mennyire nyögjük az árát. S félreértések elkerülése végett leszögezem, nem is örülök neki, és nem is szeretem érte az akkoriakat.

Bayer úr sem a hírérték miatt írta a cikket, mert az erről szóló információk az általa is hivatkozott eredeti írásból már nélküle kiderülnek. 

Hanem egyfajta "lám-lám" mutatóujj-billegtetésként, hogy lám, a "baloldali" (nevezzük így egyszerűség kedvéért e honi szóhasználattal) kormányok mennyi sok közpénzt elloptak, miközben e baloldal a mostani "jobboldali" (nevezzük így egyszerűség kedvéért e honi szóhasználattal) kormányt csepüli, hogy ez mennyit lop. 

És olyan gyönyörűen bújik meg itt politikai közbeszédünk egy alapvető kicsiny rémsége, hogy már észre se vesszük. 

*** 

Itt mindenki úgy tesz, mintha ez az egész játék kétszereplős lenne. Bal páston "baloldal", jobb páston "jobboldal". Ha bármelyikük "hibázik" -- és itt a hiba a tízparancsolat megszegésének teljes skáláját jelenti, kevésbé hangsúlyosan a paráználkodásról szóló részt, hangsúlyosabban a tulajdonról szólót és egyéb köztörvényeseket --szóval ha bármelyikük belekeveredik valami szennyes lébe, az hibapontot kap. 

S a versenyt végül az nyeri, akinek kevesebb a hibapontja. 

Vagy több a pontlevonások utáni szépségpontja. 

Mindegy is, a lényeg, hogy egymás hibái gyakorlatilag kiejtik egymást. Ha én vagyok A oldal, és megvádolnak, nem az az első, hogy ezt megcáfoljam, hanem hogy rámutassak B eleddig ismeretlen bűneire. 

És ha azok nagyobbak, azt a szettet én nyertem

Ez annyira fejekbe épült, hogy cáfolattal nem is bíbelődik rég itt már senki. 

Ugyanis kommunikációtechnikailag az védekezés lenne az én bűneimről szóló vitában, márpedig minden olyan perc, melyben az én bűneimről van szó, tőlem von le pontokat -- amit még azzal se nyerhetnék vissza, ha aztán végül cáfolni tudnám. De igazából soha nem is fogom tudni cáfolni, mert még ha nem is lenne igaz se léteznek olyan érvek, amiket a másik fél rajongótábora elhisz. 

Amúgy meg mert általában persze igaz. 

Így a bölcs nem cáfol, hanem ellentámadásba lendül, és ha jól csinálja, az ellenoldal bűne lemossa az övét. 

 

*** 

Csak az nincs a fejekben, hogy valójában háromszereplős a játszma. 

Mert ott vagyok én is. 

A néző. Az állampolgár. Aki az egészet fizeti.

Aki mindkét fél bűneiben a kárvallott, így az ő szemében a hibapontoknak nem kiejteniük kellene egymást, hanem összeadódniuk. Mert ezek itt mindketten őt fosztogatják kifele. 

 

*** 

Ám ez a harmadik szereplő jó balekként kombinálni kezd, hogy jó-jó, de praktikusan ez a két versenyző a választék, így ha közülük kell választanom, mégiscsak azt választom, akinek kevesebb a hibapontja. 

Azonban ez a választási kényszerből született praktikus érvelés annyira berágta magát gondolkodásába, hogy agyában a másik oldal bűnei tényleg lemossák a saját oldaléit.

Fejében rég elveszett az abszolút erkölcsi mérce.

 

*** 

Bayer úr szemszögéből nézve a baloldalnak nemigen van szilárd erkölcsi mércéje. 

Azonban az a fajta érvelés, amit -- oldalával egyetemben -- rendszeresen alkalmaz, azt sugallja, hogy a jobboldalnak sincs. Szilárd és abszolút erkölcsi mércéje. 

Mert akinek van, az nem arra építi fel kommunikációját, hogy mit akartok ti Mészárossal, hisz' lám, Gyurcsány meg Kóka. Mert ezzel fennen hirdeti, hogy az ő mércéje az, ha náluk jobb és becsületesebb. Tehát mindegy, lop-e Mészáros, mert ha kevesebbet mint egykor Gyurcsány és Kóka, a dolog már rendben is van. (Annak cáfolatával, hogy lop, ritkán bíbelődik bárki. Nem éri meg -- ld. fenn.)

[Jelzem, Zsolt megpróbálkozik egy nyúlfarknyi cáfolattal, de tényleg a rend kedvéért. Mert jó szokás szerint addig jut, hogy a példaként feldobott egyik közbeszerzés után épül is valami, tehát az a pénz nincs -- legalábbis teljesen biztos nincs -- ellopva. De hát az autópálya is ott van, ha így nézzük. Úriember pedig pénzről nem beszél, a gentleman az árakat nem tartalmazó étlapról rendel.]

Csak hát mind az én zsebemen parazita, így egymással szemben jó érvek ezek, én azonban úgy küldöm el -- joggal -- mindhármukat a picsába, hogy legfönebb ha csúnya szavak használatáért kapok majd kis szabálysértési bírságot. 

Másrészt kínos, ha egy magát stabil keresztény-konzervatív értékrenddel bíró ember nyíltan hirdeti, hogy nincs abszolút értékrendje, hisz' oldalának tetteit nem abszolút mércével méri, hanem Gyurcsányhoz hasonlítja. 

Értékrendje alapkövének ezzel Gyurcsány Ferencet és Kóka Jánost tekinti, és hirdeti, hogy egy percenttel kell jobbnak lenni az ördögnél, hogy a Paradicsomba jussunk. Ami a választási logikával tényleg igaz lehet, mert ha a mennyet s poklot egyaránt fel kell tölteni, és csak tolvajok és gyilkosok vannak, úgy a tolvajoké a Mennyeknek Birodalma. 

Minden gyurcsányozós mondat annak világba kiáltása, hogy erkölcsi mércém alapja maga Gyurcsány Ferenc. 

Ferenc, az alfa és omega. 

Őhozzá viszonyítom magam és mindenkit. 

Egy új ferences rend alapkőletételének tanúi lehettünk s virágzását éljük...

 

*** 

Elnézést, ha bárki lelki érzékenységébe léptem volna, de kénytelen vagyok felrázni kicsit e gondolkodást. A cikknek nincs köze létezett Ferenchez, csak létezőhöz. Abból is inkább Ferihez. És állatok sem sérültek meg írása közben.

Nevezzük is újferences rendnek -- így egybeírva --, jelezve, hogy a ferences rendhez sincs köze, és -- szerencsére -- nem annak megújulása. Alapvető különbségük a Mérce abszolút vagy Ferihez igazított volta.

 

***

Érdekes kérdés merül fel eztán:

A hivatkozott cikkekből és Zsoltéból is kisejlik, hogy az érintett cégek szeretik üzletmenetüket kenőpénzekkel olajozni. Ismerik módját, és a konfliktuskezelés jó eszközének tartják.

Azt is tudjuk, hogy a kacifántos nemzetközi jogban és egyezmények útvesztőjében  nem létezik annyira bombabiztos szerződés, melyet ne veszélyeztetne egy per. Mert a nemzetközi porondon még a politika is egy erősen befolyásoló bizonytalansági tényező. Mostanság például a legnagyobb multik is sorra bukják a bírságokat, pedig ki más lenne paragrafusokkal-klauzulákkal jobban körülbástyázva, mint ők a sok simulósan mosolygós ügyvédhaddal. Egy per meg különösen mindig mindenkinek fáj.

Szóval talán az Olvasó is egyetért azzal, hogy egy esetleges kormányváltás esetén az új kormánynak is szívesen felajánlanák, hogy fizetnek a további nyugalmas évekért.

A módját is nyilván tudják, hogyan illik ilyesmit diszkréten felajánlani.

Innen kezdve a jelen kormány erkölcsi szilárdságán múlhatott, hogy ők például ellen tudtak-e állni egy ilyen kísértésnek, ami ölükbe hullott pénzt jelentett volna olyasmiért, amit nem is ők követtek el.

Volt-e hozzá szilárd és abszolút erkölcsi mércéjük?

Nem tudhatjuk.

Csak azt (az eredeti és az indexes cikkből, mert Zsolt ezt nem említi), hogy a jelenlegi kormány egykor elkezdte vizsgálni e szerződéseket, azóta mélységes csend ült az ügyön, kormányunk féltőn őrzi a szerződésszövegeket, és most sem ő kezdte a dolgot bolygatni. Pedig ha valami, ez erős adu lett volna egy kampányban, amiből volt egy pár azóta.

Ellen tudtak-e állni?

Volt-e hozzá szilárd erkölcsi mércéjük?

Nem tudhatjuk.

 

Az újferences erkölcs szerint mindenesetre elég picit kevesebbet kérni, mint hajdan a Feri.


+++ 

Bayer úr figyelmébe pedig ajánlanék még egy mondatot. Egy számára pikánsat. Az eredeti cikkből -- ő elfelejtett köszönetet mondani érte, hogy feltárták mindezt: 

"Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlődéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-pojektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. ...

Hogy szidhatja Feri most a civil szervezeteket. Szemét népség, mindenbe beleüti az orrát... 



feri-1.jpg



 

 

1 komment

Címkék: Zsolt Bayer Ferenc Feri újferences erkölcs

A bejegyzés trackback címe:

https://benderik.blog.hu/api/trackback/id/tr1514980932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.