"Az Alkotmánybíróság teljes ülése a 2015. szeptember 15-én elfogadott határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú, a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenes.

...

A határozat aláírására, valamint hivatalos közzétételére, a részletes indokolással, az esetleges különvéleményekkel és párhuzamos indokolásokkal együtt, a jövő héten kerül sor."

***

Odáig értem, hogy a népszavazási beadvány indoklása rossz, mert arra hivatkozott, hogy a nők kedvezménye sérti az esélyegyenlőséget.

Mert valóban, az Alkotmány a nők pozitív diszkriminációját előírja, és kimondottan lehetővé is teszi ennek nyugdíjrendszerbeli érvényesítését:

"Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket."
"Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja."

/Részletek az Alaptörvényből/

***

Tehát a népszavazás kérésének indoklása hibásnak tűnik, azonban maga a népszavazási kérdés a fenti hibás indoklást nem tartalmazza, csupán azt kéri hogy az Országgyűlés tegye elérhetővé a férfiak számára is e kedvezményt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?"


A népszavazást támadó beadvány azonban egy ilyen törvény megalkotását is alkotmányellenesnek tartaná, mert a kedvezmény férfiakra való kiterjesztése e témában megszüntetné a nők pozitív diszkriminációját, amit pedig az alaptörvény előír. (Ezen indoklást a beterjesztő néni a tévében el is magyarázta, a "pozitív diszkrimináció" értelmezést is tőle veszem át.)


Csakhogy:

Életünk szerencsére több annál, hogy nyugdíjba megyünk.

Ha csak a jogi oldalát nézzük: megszületünk, felnövünk, tanulunk, munkába állunk, a nők gyermeket szülnek, visszaállnak munkába (ha tudnak), esetenként könnyített (pl. 4/6 órás), családbarát munkába (ha van ilyen), hogy össze tudják egyeztetni az óvoda/iskola rendjével stb.

És igen, nyugdíjba is megyünk, meg meg is halunk, de azért a fentiekből látszik, hogy egy csomó része van életünknek a nyugdíjkorhatáron innen is, ahol a nők külön támogathatóak...

***

...lennének, mert sajnos a munka világában bizony nemigen hatékony még a támogatásuk. Nagy lemondást igényel még manapság megszakítaniuk a karrierépítést, ha gyermekbe fognak, mert nemigen tudnak utána / mellette olyan munkát találni, ahol megoldható, hogy

• négykor elhozhassák a gyereket az óvodából (amikor pedig már igen ferdén néz rájuk az óvónéni)...
• ...ehhez fél négykor leléphessenek a munkahelyről (amikor pedig még igen ferdén néz rájuk a főnök),
• otthon maradhassanak a beteg gyerekkel (mert igen hamar megkapják, hogy itt azért dolgozni is illene),
• ne kezdőként kezeljék őket az ismételt munkába álláskor,
• ne kevesebb pénzért végezhessék el ugyanazt a munkát,
• és sorolhatnám, de elég ideírnom, hogy egyéb éspedig ..................... , és gyakorló /egykori anyukák hada perceken belül szét tudja feszíteni e rubrika kereteit még vagy húsz/harminc valós sérelemmel

***

Tehát az előírt pozitív diszkrimináció bőségesen megvalósulhatna még egy csomó más területen is, ha a nyugdíjkorhatárban pont meg is szűnne. És bőségesen lenne is hol megvalósulnia...


S még maga az alkotmányszöveg is kimondottan jelzi, hogy pont a nyugdíjban támogatás csak egy lehetőség:

"Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapítHATja."

Vagyis szerintem a férfiak kedvezménybe vonása alkotmányba csak akkor ütközne, ha a nők más területeken nem kapnának kedvezményeket, mert különben a nők kedvezményezettsége egyéb (mellesleg tán még hatékonyabb is) módokon még megvalósulhatna.

Hogy mennyi ilyen kedvezményt kapnak most, nem tudom. Fentiekből azért kiérződik, hogy szerintem még bőven rájuk férne más területeken némi kedvezmény.

De ettől még nem kötelesség fenntartani pont ezt a nyugdíjkorhatárosat.

Különösen annak fényében, hogy itt nem megvonnák a nők egy jogát, csak mások számára is lehetővé tennék. Tehát az alkotmány betűjén túl erkölcsi aggályt sem igen látnék a fériakra való kiterjesztésben.

***

Az tény, hogy az emiatt nyugdíjba mehető férfiak növelnék az eszkimók számát a fókák változatlan mennyisége mellett.

Csakhogy

• ebből nem következik automatikusan, hogy a jelenlegi nyugdíjak csökkennének (mert nem ez lenne az első betömködnivaló luk a nyugdíjrendszeren),
• a korengedményes nyugdíjhoz köthető alacsonyabb nyugdíj (talán kötve is van), így egyrészt nem zúdulna hirtelen annyi eszkimó a rendszerre, másrészt aki előbb nyugdíjba megy, az ugyan most extra terhelést jelentene, később viszont kevesebbe kerülne, mint ha normál időben ment volna nyugdíjba -- megfelelő szorzókkal tán még nullára is kihozható lehet a pluszköltség,
• arról pedig végképp nem esik szó az alkotmányban, hogy férfiak azért ne mehessenek nyugdíjba, hogy a nőknek több nyugdíj jusson (ezzel az erővel a férfiak nyugdíját úgy ahogy van el is kellene törölni)

+++

Mellesleg ez a népszavazást elmeszelni kérő beadvány szép példája az emberi természet sötét oldalának.

Az igazi, szép, zsigeri irigységnek, amivel a vonatra egyszer már felkapaszkodott ember lerugdossa a további felkapaszkodókat, mert fél, hogy úgy nem lesz elég kinyújtoztatnivaló hely a fájós lábainak.

"Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron."