"Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a 90 százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot, mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.
Az MTI által szemlézett cikk szerint a Tesco, amely már hivatalos közleményben is tudatta döntését, a fenntarthatósággal és állatjóléti szempontokkal indokolja azt. Az ágazati szereplők szerint viszont ez nem állja meg a helyét, sőt az alternatív – szabadtartásos vagy mélyalmos – technológiák összességében ártalmasabbak a bolygóra, mivel energia- és területigényük nagyobb, jobban terhelik a talajt."
/Akár 40 százalékkal is drágulhat a tojás/
"Nem lehet öt-tíz évente szemléletet váltani egy olyan ágazatban, ahol a beruházások hosszú távon térülnek meg. Ha a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítik, az egész ágazat jövője kerülhet veszélybe, és uniós szinten is nagy kiesést jelenthet, ha leáll a ketreces termelés"
/Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke/
“Ha élükkel fektetjük őket, másfélszer annyian elférnek”
/körülbelüli idézet, Gyökerek, a rabszolgaszállító hajó kapitánya/
***
Én mindig mélyen egyetértek azzal, hogy a világban bármiféle változtatás nagyon ritkán vezet jóra, ha végletesen csinálják.
Azaz ha például túl hirtelen, ész nélkül.
Fizikai rendszerekben tranziensnek hívják, és ugyanolyan gyilkos hatású, mint a társadalmiakban. Mint mikor fenn árvíz, lenn szárazság, a tó vizét -- bölcsen -- leengedik a völgyzárógáton, de nem apránként, hanem kirobbantják a gátat.
Így az se vezet jóra -- és nem is korrekt -- ha egyik napról a másikra kihajtanak egy ágazatot a ketrecből a baromfiudvarra, akkor se ha amúgy a végcél maga akár talán részben és apránként kívánatos
.Ahogy az is végletesnek tűnik, ha teljesen át akarják állítani az ágazatot, mert tényleg el tudom képzelni, hogy nincs tízmillió embert ellátni képes baromfiudvarunk, és nem is akarná mindenki kifizetni a rá eső részt belőle.
Eddig tehát igazat adok a Tojásszövetségnek -- legyen az (már hogy a Tojásszövetség) bármi is.
***
Ugyanakkor azt az érvelést meg rendkívül álságosnak tartom, amit -- a gazdák és megszólaltatott agrárszakemberek nyomán -- egy minapi cikkben az index összefoglalt, mely szerint tévhit, hogy
- akár a fogyasztónak,
- akár a természetnek,
- akár maguknak a tyúkoknak (!)
jobb lenne a kertben kapirgáló tenyésztés, mint a jól bevált ketreces, csak mi, megtévesztettek hisszük ezt.
Nem mondom, hogy nem értelmes érvelés áll emögött, és hogy ne lenne akár számok szerint és részleteiben igaz, összességében az egészet mégis egy igen aljas csúsztatásnak érzem.
***
Első állítása a cikknek, hogy tévhit, hogy a szabadtartásból származó tojás finomabb és egészségesebb, mert mindez kizárólag a takarmánytól függ.
Feltehetőleg nagyrészt igaz ez, mert ami bemegy a tyúkba, nagyon más nem jöhet ki belőle.
De az azért merész állítás, hogy egészen biztos, hogy a bemenetből a kimenetet “összegyúró” állat működésmódja például semmiféle hatással ne bírhatna az eredményre.
Tudom, nagyon parasztos példa, de egy normál egészséges, sportos, hegyeket járó ember ugyanazon kajákat megéve vajon biztos ugyanolyat szarik, mint egy börtöncellában évek óta huszadmagával penészedő? *
Pusztán érveléstechnikailag is gyanúsan nagyvonalú állítás, hogy magától az állattól egészen biztosan nem függ semmi.
Mert mégiscsak az ő szervezete a “szakács”, aki az alapanyagokból a kész kaját megcsinálja.
Könnyen megsértődhet a Független Szakácsszakszervezet, ha megszimatolja, hogy a Tojásszövetség szerint a konyhapultra öntött hozzávalók után már teljesen mindegy, ki csinál bifszteket belőle, egy kikötői rakodómunkás pont ugyanazt tudná asztalunkra tenni, mint egy Michelin-csillagos mesterszakács.
És nyilván van sok lobbiérdek, tévhit és sznobság a bioétkezés hitrendszerében is, de erős állítás, ha teljes hülyeségnek mondjuk, mikor már a hivatalos orvostudomány is kezdi mondogatni, hogy túl sok betegség, allergia származik a végtelen sok iparilag gyártott élelemből.
S persze, a bionál pont főleg a megfelelő hozzávalók a kérdés, de az se biztos például, hogy mindegy, hogy a “tojásgyártó gépsor” eszik-e baromfiudvarban felcsippentett kukacot, gilisztát, tyúkhúrt, vagy nem (esetleg kis plusz fehérjeport helyette (?)).
Emésztése közben mozog-e rendesen bélrendszere, és szív-e friss oxigént?
Ilyenek.
Hirtelen jött gondolatok, felvetések, nem szakmaiak, de arra jók, hogy elgondolkodjunk, nem túl magabiztos-e maga a tyúk szerepének teljes kifelejtése a tojásgyártás hatásmechanizmusából.
***
Második állítás szerint az is tévhit, hogy a szabadtartás környezetbarátabb lenne, mint a ketreces. Szó szerint a tévhit: "A bolygónak az lenne jobb, ha minden tojás szabadtartásból származna, és nem ronda ipari monstrumokból"
Itt muszáj a cáfolatot is szó szerint idéznem:
"A szabadtartásos tojástermelésnek sokkal nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a ketrecesnek, ... A szabadtartásban lévő tyúkok például többet mozognak, emiatt többet esznek, ezért a káros gáz kibocsátás ennél a tartásmódnál a legmagasabb. Szabadtartásnál ammóniából és metánból például csaknem négyszer annyi keletkezik, mint a zárt rendszerekben, de szén-dioxidból is 20 százalékkal több jön létre. A kiszolgáltatott állatokért aggódók számára nyilván kegyetlenül hangzik, hogy a többletmozgásra problémaként hivatkozunk, de tényleg az az igazság, hogy a több milliárd ember számára tojást termelő több milliárd tyúk sajnos sokkal jobban károsítja a környezetet, ha kint szaladgál, mintha egy ketrecben totyog.... a szabadtartásban élő állatok több vizet isznak, sőt, az itatójuk kialakításából adódóan több víz párolog el feleslegesen, mint a ketrecesnél. És a több mozgás miatt több takarmánytermő területre van szükség az élelmezésükhöz. Vízből és takarmányból 14-15 százalékkal kell több a szabadtartásnál."
Nehéz erre mit mondani.
Mert egyrészt persze, látszik, hogy tényleg jobban fogyasztja közös nagy erőforrásunkat, és elveszi tőlünk a lehetőséget, hogy mi magunk személyesen melegítsük fel globálisan a világot.
Az azért már megfontolandó, vajon a bolygóba, aminek annyira jót akarunk, a tyúkokat is beszámítjuk-e. Mert ha igen, az már picit visszabillenti a mérleget a szabadtartás felé.
De legfontosabb állításomat mondják el helyettem a tyúkok -- a következő pont után, jelen írás végére biggyesztett kiáltványukban.
***
Harmadik tévhitünk, hogy "A tojótyúkok jobban éreznék magukat szabadtartásban".
"Teljes mértékben ez sem igaz. Ugyan a szárnyasok eredeti életmódjához valóban közelebb áll a szabadtartás, de fontos tudni, hogy a mai tojótyúkoknak már nagyon kevés köze van a néhány évtizeddel ezelőtt a vidéki háztartások tyúkudvarán kapirgáló állatokhoz - mondta Mezőszentgyörgyi. A mai tojóhibridek ugyanis kifejezetten az ipari körülményekre lettek kitenyésztve, az elmúlt évtizedekben azokat az egyedeket válogatták ki és szaporították tovább, amelyek jól bírták az ipari körülményeket - mondta a kutató. A mai tojótyúkok például olyannyira hozzá vannak szokva a mesterséges fényhez, hogy a napfény zavarja őket."
Nehéz itt már megőriznem önuralmamat.
Azt azért megjegyezném, hogy itt már tudományos szempontból is sántíthat, hogy a ketreces tyúk ugyanolyan tojást gyárt, mint a baromfiudvar végtelenjén szabadon száguldozó ősei. Mert ritkán lehet egyszerre több dologra optimalizálni bármiféle fejlesztést. Így ha a jelen ketreces tojóit arra optimalizálták, hogy ne akarjon mozogni, és zavarja őt a fény, akkor nehezen optimalizálhatták egyszerre arra is, hogy a legegészségesebb tojásgyár legyen.
Különösen nehéz lehet úgy egészséges fajtát kitenyészteni, ha pont azokat kell hozzá kiválogatni, akik a faj legegészségtelenebb életét élő -- mondjuk ki, bizonyos szempontból legsatnyább -- egyedei.
***
De ha utat engedek érzelmeimnek, tényleg meg kell fogalmazzam a tyúkok kiáltványát.
Álljon hát itt -- talán kérésükre -- a ketreces csirkék* kiáltványa:
"Szóval a jó kurva anyátokat, ti fejlett világbéli emberek -- telebasszátok füsttel a levegőt, egyetlen nyaralásotok egyetlen repülőkilométerével tízszer annyi szart nyomtok a levegőbe, mint egy baromfiudvar egy év alatt, naponta kidobtok annyi parizert, hamburgert és ruhát, amihez egy tyúkketrec egyheti vízfogyasztását használták el, de azon van képetek spórolni, hogy mi ha szaladgálunk, többet eszünk és lélegzünk, és a szabadban jobban párolog a szaros itatónkból a víz. Ez tényleg az a szintű szarrágás, amit megemlíteni is már a pofátlanság csúcsa.
Mindemellett annyi vér nincs a pucátokban, hogy vállaljátok kimondani, hogy
"igen, a csirkék az ember szolgálatára rendelt lények, úgy bánunk velük ahogy akarunk, mert mi vagyunk az erősebbek, és Isten, a mi Urunk, úgy teremtette a világot, hogy az ő rendeltetésük nem csak az, hogy megdögöljenek értünk, de még halálukat is megnehezítjük azzal, hogy nem agyoncsapjuk őket, hanem nyakukat elvágva saját maguk dolgozzanak meg azért, hogy vérük íze ne nyomja el asztalunkra kerülő testükben a tárkony aromáját.
Ez az ő kereszthaláluk a Teremtés Könyvének nekik szánt fejezetében, ahol nem csupán meghalnak bűneinkért, de velük is vitetjük fel a keresztet a vágóhídra.
Némelyük azért vergődik érettünk elvágott nyakával, hogy aztán elfelejtsük figyelni lejáratát, s jégszekrényünkben ránk büdösödjék, majd szemétre vágjuk, de sorsuk ellen ne berzenkedjenek, mert ez az ő rendelésük a kifürkészhetetlen Teremtésben.
Örökletes bűnük emellett, hogy túl sok vizet isznak. metánt eregetnek, ha mozognak, így életünk során nekünk, Az Embernek, akár háromszor is busszal kell moziba mennünk autó helyett, hogy a szolgálatunkra rendelt csirkék éghajlatromboló hatását visszaspóroljuk szegény Földünknek.
Kineveltünk ezért egy megnyomorított változatot, ami oly' sikeres lett, hogy nem csak mozogni nem bír ahogy terveztük, de még a természetes fényt se viseli. Osztottunk ki díjakat is magunk között, mely díjkiosztókon annyi csirkét ettünk, hogy felét kihánytuk. '
De nem, ti álszentül azt mondjátok, hogy mit aggódtok ti, állatvédők a tyúkok miatt, hisz' nézzétek, nem akarnak ezek már mozogni, és a fényt se bírják, ők így szeretnek élni. Az okoz örömet nekik, ha mi elrepülünk Teneriffére és ők visszatarthatják eközben a lélegzetüket, hogy ne basszák szét a globális felmelegedést a kilélegzett bűzhödt gázaikkal. Nagy az ő bűnük, elhasználják szegény szeretett Földanyácskánkat, ezért szeretnek vezekelni, és mi ezt megadjuk nekik."
Csak azt nem értjük mi csirkéitek, hogy ha ekkora szarrágók vagytok és vér sincs a pucátokban, mégis hogy a faszban tudtok nőt találni magatoknak, akivel ilyen sikeresen szaporodtok.
Ja vagy hogy épp' most fogytok elfele?
Hm, kezdjük érteni..."
+++
Mondom, a hivatkozott tudós agrárvélemények voltaképpen minden szava igaz lehet -- úgy klímahatás mint üzleti sérelmek szempontjából.
S még csak nem is enyémek e szavak.
És mégis én szégyenkezem miattuk.
* Mielőtt megkapnám, tudom, a tojás nem a tyúkszar, és azt is, hogy a tojó tyúk nem feltétlen azonos a csirkével. A hasonlat és a közös sors miatt nem tartottam bajnak pongyolán keverni.
