Szeretem a szép új dolgokat, a vonatokat szintén, szóval a négyes metrón ifjú kora ellenére elég sokszor már keresztül, meg kasul is persze.
Elég hamar feltűnt hát, hogy -- bár szép sárga biztonsági őr meg olyan kék ellenőr is, mint tavaszi réten a virág -- senki nem kéri a jegyeket. Mindenfelé ellenőrök, de csak mosolyognak meg prospektust osztanak, meg szemmel láthatólag eszegeti őket az unalom.
De nagyon gondosan kerülik, hogy jegyeket-bérleteket kérjenek.
Első két napra ezt ígérték is, hogy örülhessenek az emberek, de eltelt egy hét, és még mindig.
Utánanéztem, mi lehet ez, hátha a többi is most már majd ingyenes lesz, de csak
- egy bejegyzést találtam a facebook-on, ahol vki szintén észrevette, és együtt nem értette a hozzászólókkal,
- meg egy csomó megszokottan éber ellenőrt a többi vonalon.
És akkor (igazából már az első napokban) furcsa gondolatom támadt.
És akkor megtippeltem, hogy legalább április 6-ig bezárólag ilyen kedves hely marad ez a mi négyes metrónk, hogy örüljenek az emberek. Aztán meg majd attól függ.
***
Ma (7-én) délután, jelentem, a rend helyreállt. Az ellenőrök végre nem kell idegenül feszengjenek szép kék BKK-kabátban, azt tehetik, amihez értenek s ami a dolguk, mert végtére is munka alapú társadalmat építünk, nincs helye se lebzselésnek, se ingyenélésnek.
Mégis, először meglepődtem. Mert én erre az eredményre jutalmat tippeltem, hogy kockacukrot kapok, még néhány felhőtlen napot, hogy kétharmad részem újfent helyesen döntött.
Aztán belém hasított: bűnös, lázadó város lakója lettem, s így magam is bűnbe keveredtem -- kollektív bűnbe, mely bűnért vezekelnem kell.
De legalább mégis értem a világot.
.
. /kép: hvg.hu/
.
.
