Melegjogok tekintetében társadalmunk rendkívüli rátermettséggel szivatja egymást -- s így önmagát -- s mutatja be az emberi természet csodálatos egymás- s így önkínzó hajlamát.
Mert mit is akarnak a melegek? Többségükben alapvetően a lehető legegyszerűbb dolgot a világon: ugyanúgy élni, mint bárki más (az egyszerűség kedvéért: a hidegek): munkába járni, főzni, enni, kirándulni, mosni, tévét nézni, gyermeket nevelni -- s egy társat, akivel mindezt megoszthatják, akivel együtt fekhetnek-kelhetnek, indulhatnak munkába, főzhetnek, kirándulhatnak, moshatnak, nézhetnek tévét, nevelhetnek gyermeket.
Pechükre az utolsót a Természet esetükben nem támogatja, így az egy kényesebb kérdés, amibe most nem is mennék nagyon bele, de vágynak ugyanaz, mint amire mi, hidegek vágyunk: egy szép, egyszerű kis élet, ami azonban a mienk, így szeretjük, és amit megoszthatunk valakivel, aki szeret, mert az embert ilyen furán teremtették, hogy nem csupán társaslény, de kell valaki, akihez erősebben is kötődik.
Ennyi.
Csupa olyan dolog, amire mindannyian vágyunk, így megérteni nem atomfizika.
Persze e dolgok nagy részét nyugodtan űzhetik is. Pl. ha főznek, mosnak, munkába járnak, a társadalom gond nélkül elnézni nekik.
Ami a hidegeket zavarni szokta, az olyan megnyilvánulások, amit ők a másik nemmel űznek. És ne gondoljunk vad dolgokra: kézen fogva menni reggel a megállóig, láthatólag "úgy" együtt élni, közös életről mesélni -- ilyenek. Meg persze házasodni.
A hidegek erre azt mondják: ők nem bánják azt se, ha a melegek saját nemükkel élnek, de miért olyan fontos ezt a világ elé tárni?! Meg miért olyan fontos az a papír a házasságról?! ... Aztán összeházasodnak, mert úgy érzik, hogy kapcsolatuk nőjükkel abba a stádiumba jutott, hogy a világ előtt is ki akarják mondani. Mert a házasság azon ritka szerződéstípusok egyike (vagy egyetlen?), ami csak kisebb részt racionális, nagyobbrészt érzelmi indíttatású. Így az a kérdés, miért olyan fontos a melegeknek, hogy megházasodjanak, miért nem elég, ha csendben együtt élnek, pont akkora hülyeség, mint megkérdezni ugyanerről nőnket, ki épp' kivirulva várja, hogy kezét megkérjük.
+++
Mindegy, a lényeg, hogy a hidegeknek ezért-azért fáj látni a melegség apróbb hétköznapi megnyilvánulásait, sokan pedig azt is nehezen viselik (ezt legtöbbször vallási érzület sérelme okán), ha olyan társadalomban kell élniük, ahol léteznek azonos neműek, akik kapcsolata házasságnak van nyilvánítva.
Ezért az emberiség nagyobb része nem engedi a melegek házasságát.
+++
A melegek meg szeretnék, ezért harcolnak érte. Eddig logikusnak tűnik.
Csak kicsit hülyén teszik.
Mert a társadalmat arról szeretnék meggyőzni, hogy többségük szimplán a fenti egyszerű dolgokra vágyik, aminek része pl. a nyíltan vállalható házasság is, rendezett körülmények között netán örökbefogadás. A harc eszközéül viszont harmadosztályú pornóba illő felvonulásokat meg bajuszos nőket dobnak be, amit a társadalom hideg tagjaitól se fogadna el. Ahogy heteró pornósztár is hátránnyal indul örökbefogadó szülőként, miért gondolja bárki, hogy ez a kampány nem riasztja el a társadalmat a melegházasság -- pláne meleg párok általi örökbefogadás -- engedélyezésétől, elfogadásától?
A vallási okból ellenzőket leszámítva a társadalom nagy része idővel elfogadná, ha a kampányok azt mutatnák, amit mutatni akarnak. Párokat, akik munkába járnak, főznek, esznek, kirándulnak, mosnak, tévét néznek -- netán gyermeket nevelnek.
Ha a melegfelvonulásokon hétköznapi öltözetű -- itt-ott öltönyös -- párok szimplán csak mennének, kihúzva ezzel a talajt az ellentüntetők alól, akik maguk tűnnének mellettük oktalanul hőzöngő népségnek.
Engem nem zavarnak a bajuszos nők se (hajdan vurstli elképzelhetetlen is lett volna nélkülük), de meglepetésemre Conchita még liberális városlakó ismerőseimnél is kiverte a biztosítékot. És lehet polgárt pukkasztani, csak aztán a pukkadó polgár szavaz majd, akar-e még pukkadni. Aztán sértődünk, ha nem. Nekem szerencsére tényleg mindegy, csak szólok.
+++
Ami a hidegeket illeti, ők is szépen kínozzák magukat. elvileg zavarja őket a csendes, vállalt melegség -- ha körülöttük vállaltan és láthatón, de szolid csendben éldegélnének meleg házaspárok -- ezért nem engedik.
Cserébe egy elfuserált harc jegyében pofájukba kapják a kemény melegpornót. (És sarkítok persze, hogy érthetőbb legyen.)
+++
Végülis megérdemlik.
Ahogy a melegek is.
Hidegek-melegek magunknak ássuk -- és talán még szándékosan is, hisz' a saját verejtékből épült árokban ülve édesebb is, amit aztán a fejünkre szarnak.
+++
De ha mégse, valamelyik oldalnak harcmodort kell váltani. S mivel a hidegeknek kevésbé fontos, a melegeknek kéne új marketinges után nézni. Aki nem pusztán abból indul ki, hogy a különbség a szexben van, így azt domborítsuk. Mert a hidegek így a melegek otthonait bűnös kéjtanyának képzelik, nem meleg otthonnak. Kéjtanyát meg sosem fognak támogatni, pláne oda gyermeket engedni.
És eleve nem a különbséget kéne domborítani, hanem a hasonlóságot, mert az-alapvető-dolgokban-hasonlónál a különbséget is jobban elfogadják. És a házasság elfogadtatása még viszonylag egyszerű ahhoz a vágyhoz, hogy esetleg gyermeket nevelhessenek. Mert a házasságra egy idő után legyintenek majd a hidegek: legyen, ha annyira akarják. De a gyermek külső szereplő, így az ő jogait is védeni kell. És ott tényleg valódi képet kell mutatni, és higgadt, hosszú vitákat lefolytatni, ha meg akarják győzni a társadalmat, hogy a meleg otthonokba adott gyermek a társadalom által elfogadott alapértékeknek megfelelő nevelést kap, mert ezen értékekben a meleg és hideg párok -- bármilyen különös -- egyformák. És persze a nagy kérdés: okoz-e torzulást, ha a gyermek nem apát és anyát lát, hanem két apát vagy anyát, lesz-e tőle bajusza, netán maga is meleggé válik. Ezügyben a tudomány képviselői is mondják ezt is, azt is, s persze a tudós is ember, aki lehet elfogult, így a vita különösen nehéz -- de megkerülhetetlen, így nem érdemes hülyeséggel megnehezíteni.
De -- mint mondám -- nekem mindegy, persze, csak a partvonalról szólok, hogy kívülről ilyen önsorsrontásnak látszik ez az egész, amint hidegek-melegek hideget-meleget egymásnak adnak és kapnak.
***
(És még annyi, hogy fennen egyszerűsítéssel éltem: a saját nemüket szerető nőket persze nem melegnek mondják, Conchita meg tudtommal nem meleg, hanem határvonalon-billegő-maga-se-pontosan-tudja identitású, szóval széles skálát egyszerűsítettem meleggé, de nem véletlen: hasonló problémával küzdő csoportok hasonlóan béna közös harcáról próbáltam egyszerűen s így egyszerűsítve szólni. Mellesleg a hidegek maguk is összemosva látják e csoportokat -- talán nem véletlenül: egybemossa őket a közös nagy harsány bénázás. De ha mondandóm így sommásan sarkítva érthetőbb lett, tán még meg is érheti.)
.
.
.
.
.
.
