Hát igen, a bénázás örök. Valahol szép is, olyan emberi.
Ott maradtam egy darabig a hivatalos vége után kicsit előrébbről is megnézni.
Ha netán még mindig ott lennének, és ezt olvassák, adnék a rendőröknek egy egyszerű tanácsot: a rendezők / szónokok távozása óta maguk a rendőrök maradtak az egyetlen látványosság.
A képviselők is valószínűleg rég hazamentek, így ha a rendőrök nem kezdenek el fel-le vonulgatni a lépcsőkön, szerintem a nép is rég hazament volna, mert érdektelenségbe fullad a dolog.
A tüntetés fontos része lezajlott, nem mondom, hogy minden szónok értelmesen beszélt (egyikük szerintem kicsit őrületgyanűs is volt, bele is rekedt), meg érteni se lehet mindent egy ekkora visszhangos téren nagy tömegben, de amiért az egész történt, hogy megmutassa magát egy tömeg, aki unja, hogy szórakoznak vele, azt sikerre vitték.
Ennél több ebben itt ma nem is kellett hogy legyen.
Viszont az elöl állók fel maradtak hevülve, és meg akarták mutatni, hogy kitartóak, és hogy több feszültség van bennük, mint ami egy órában kiadható. Ami szintén nem baj, ha látják ott benn.
De aztán már ez is megvolt, és igazából kezdett volna jogosan oszlani a buli, ha a rendőrök ott fenn a lépcsőn olyan szép fenetudjamilyen gyakorlatokat nem mutatnak. A korábbi jelszavak is előjöttek párszor, de az igazi egyetlen esemény maguk a rendőrök maradtak.
S a rendőrviccen meg sünön felnőtt magyar ember hagyományos szórakozása a rendőrökön élcelődés, szóval ez ott tartotta őket. A rendőrök amúgy teljesen tanácstalannak tűnőn telefonálgattak, és igazából maguk se tudták, mi legyen, de időnként valamit kell tenni, így néha lesétáltak, majd fel, oldalt meg vissza, s szinte minden mozgást hálás hujjogás kísért, különösen, mikor egyszer még le is szaladtak.
Szóval ezt most teljesen komolyan mondom: a legjobb taktika az lett volna, ha eloltják szépen a villanyt, és elmennek a bejárattól. A kapuk zárva, ez a nép ott biztosan nem ment volna be.
És a buli ilyen kínosan semmibe hajló vége látványosság híján bezár.
Néha a legegyszerűbb megoldás a legcélravezetőbb.
Arról már nem is beszélve, hogy a rendezvény miatt be volt hangosítva a tér: ha a valahol biztosan hányódó mikrofonba egy nyugodt bariton hangú őrmester szépen bemondja, hogy a Parlamentben már nincs senki, s ők is már mennének haza, mert holnap is sok betörés meg zseblopás (tényleg így mondják) várható, a nép veszi a poént és hazamegy.
Persze ilyen őrmesterből kevés van, tudom, de hasznos lenne tartani egyet a különleges egységeknél.
Ehelyett a szokásos teljesenérthetetlenhuszonötéves pályaudvari hangosanbeszélőikbe kezdtek beszélni, aminek már a hangja is oszlatásszagú, főleg ha a lépcsőkön rohamsisakbemutató is társul hozzá. (Meg adja is rá magát a "tolmácsot kérünk" a népnél is levő hangosbeszélőkből meg egyszerű hangszálból.)
Hát igen, a bénázás örök. Valahol szép is, olyan emberi...
.
(Azért a jövőre való tanulságként illene, ha maga a rendező gondoskodna róla, hogy addig maradjon egy általa delegált s a nép által így elfogadott hang a mikrofonnál, amíg a nép haza nem ment. Ahogy nőt, népet sem illik felajzva hagyni a téren.)
.
.
.