Sokan támadják kormányunkat, hogy ingázik Kelet és Nyugat között, meg hogy kokettál. 

Én ebben nem látok kivetnivalót. 

Mert mondják, az ember azóta ember, hogy eszközt használ. De igazából azóta, hogy több eszközt is használ, és mindegyiket arra, amire az való. 

Mert a böllérkés és az excel is hasznos szerszám, csak ne exccellel vágjunk disznót, vagy böllérkéssel faragjunk táblázatot. 

Mert egy ország vezetése összetett feladat -- számtalan napi szinten megoldandó problémával. 

Ha városaink főtereit térkővel bélelnénk, hogy szeressék a turisták, nem uzsoráshoz fordulunk, ha van egy tarka fejőstehén is, aki vissza nem térítendő támogatást ad régióink szépítésére. 

Csakhogy a tehén gazdája túl szigorúan ellenőrzi, mire költik pénzét, így ha a térköveken megspórolt adóbevételeket meg a térkövekre dongó turistákból bejövő pluszpénzt megfelelő helyekre csorgatnánk annak biztosítására, hogy az ország a távolibb jövőben is helyes irányítás alatt maradjon (ami az országnak is érdeke), kevésbé skrupulus partnert kell keresnünk, aki nem támaszt fölösleges erkölcsi és bürokratikus akadályokat, csak elteszi az ő részét, ahová kérjük, teszi a mi részünket, a maradékból meg felépíti az akció fedezésére szolgáló objektumot. Továbbiakban legyen a fejőstehén s gazdája A partner, a kevésbé skrupulus meg B. 

És persze a fejőstehén gazdája (A) se ezerszemű, meg valamennyire az ő tájékán is lehet előnyös üzletet kötni, de a vele való üzleteléskor egy nagyságrenddel kevesebb pénzt lehet a megfelelő árkokba csorgatni. Márpedig a puritán, környezettudatos vezető nem térköveztet le csak azért két-hárommal több föteret (vagy két-háromszor ugyanazt a bazárt), hogy ennek négy-öt százalékát a megfelelő helyre irányíthassa. Erre tehát a megfelelő eszköz egy olyan partner (B), aki nem kérdez sokat, és megfelelő ellenszívességért oda utal, ahova kell. 

Ha tehát jó gazdaként akarunk bánni az ország pénzével, A-val térköveztetünk, s B-vel intézzük az A-val nem intézhető ügyeket. 

És ha ezt még kellőképpen díszes körítéssel is tesszük, a Nagyok Asztalánál forgolódva, velük egytálbólcseresznyézve, fontosnak is érezhetjük mi is magunkat, meg népünk is minket, ami mindkettőnk önbecsülését erősíti. Ami pedig elősegítheti mindkettőnk (meg)boldogulását.

Szóval a kulcs szimplán mindenre a megfelelő eszközök használata. Ahogyan beleinket kalocsai paprikával mossuk, pénzünket meg adóparadicsommal, és lehetőleg nem keverjük őket.

Ennyi.

.

.

.