Többször leírtam már a Pride kapcsán, hogy koncepciója egy szerintem némileg benézett marketingstratégián alapul. S persze itt a stratégiát metaforikusan értem, érzésem szerint pont azért lehet mindez, mert nincs mögötte átgondolt stratégia, csak az átgondolatlan felbuzdulás, hogy "mutassuk meg magunkat, tegyünk valamit". 

 Csak eközben pont azt mutatják, ami egyrészt elérni kívánt céljaiknak csúnyán keresztbe gáncsol, másrészt nem is igaz. 

*** 

Az egész félreértés a szexen alapul. 

 Mert az elnevezés is erre helyezi a hangsúlyt, ami persze logikus, hisz' a különbség tényleg az, hogy az ember saját vagy az ellenoldal nemével űzi a szexet. 

 Bár már ez sem egészen teljeskörű, mert messze nem csak a szexet űzi saját / másik nemmel, hanem a teljes körítést is hozzá. Azzal, akitől a szívverés felgyorsul, akivel lelkesítő létezni, bármit csinálni, moziba menni, dunaparton kezét fogva járkálni, együtt főzni, nagyokat dumálni, társaságba menni, bandázni, kirándulni, vagy akár csak aki mellett üldögélve saját szöszmötölésbe merülni. 

 Szóval azok a bizonyos szerelmi cuccok, hadd ne meséljem végig. Aki ezt olvassa -- ahogy koránál fogva olvasni is tud már, úgy -- felvilágosításra se szorul. 

Mondjuk úgy, ha a szex a rántotthús, akkor a köret és a saláta is ama különbséghez tartozik, amiben homó és heteró egymástól eltér. 

Szóval már a különbség sem szűken a szexben van. 

 Igazából persze már az elnevezésben sem a szexet jelenti a szex, hisz eredeti jelentése "szex = nem". Ahogy a távoli országba szálló repülőkön a határátlépéshez kiosztott nyomtatványon is a "sex?" kérdésre se a "yes!!!" a helyes válasz, hanem hogy "male" vagy "female". (Na jó, el tudom képzelni, hogy manapság már arányokat is be lehet írni...) 

 Ráadásul ha a szexet -- az eltérően illeszkedő fizikai alkatrészek okán -- nem is tudja egyformán űzni homo és hetero tábor, ám a "körítést" (séta parkban, mozi, közös könyvtárba járás -- nem mondok több lányregényeset) már eléggé ugyanazon kaptafára teszik. Leszámítva persze itt is az eltérően illeszkedő lelki alkatrészekből logikusan adódó különbségeket, ám a lelkek közös szárnyalása ugyanaz. 

*** 

De nézzük a célokat! 

 Amiért ez az egész pride és társai történnek. 

 Mert nem a puszta buli kedvéért tartják, hanem hogy elérjenek valamit. 

 A(z ún. fejlett) társadalmak jelen fázisában életük nincsen már veszélyben a saját nemüket szeretőknek, általában azért munkahelyük se, szóval az aktuálisan bevenni kívánt várak már "csak" 

• az együttélés törvényes bejegyezhetősége, annak részletei, hogy a házassághoz legyen hasonlatos / megegyező jogokat biztosító, valamint az esetleges elnevezés
• illetve hogy a szerelmi lét teljes megéléseként családot alapíthassanak, aminek része egíy(néhány) gyermek emberré nevelése, amire azonban technikai okokból csak örökbefogadással képesek

. 

A jelenlegi célok tehát a "házasság" és az örökbefogadás jogának kivívása. 

 Emelkedjünk felül most azon, hogy ezek mennyire jogosak vagy sem, bár a kommentelők esetleges hada nyilván ezen fogja jólesőn emészteni magát és egymást. 

 Fordítsuk figyelmünket csupán arra, mennyire szolgálja e célok elérését a jelenleg ismert típusú felvonulás. 

*** 

Nos, szerintem annyira semennyire, hogy igazából még ellene is dolgozik. 

 Önbecsapás, hogy -- különösen az örökbefogadás -- akadálya az csupán, hogy vezető politikai erőnk keresztbe tesz neki. 

E dologban van is egy -- gyanúm szerint -- erős társadalmi bázisa, mely olyan emberek sokaságából áll, kik -- a kedvelt sztereotípiákkal szemben -- általánosságban nem elutasítóak a tőlük eltérőekkel, csak 

• megvan bennük az általános ösztön, amin alapul egy társadalom ama viselkedése, hogy gyermekeit meg kívánja óvni,
• nincs valódi információjuk arról, milyen hatással van egy gyermekre ha saját nemüket szerető párok nevelik fel őket az eredeti papa-mama felállás helyett,
• így saját kútfőből próbálják a választ kilogikázni,
• amihez logikusan felhasználják az innen-onnan őket érő információkat.

Mivel konkrét homoszexuálisokat kevesen (tudják, hogy esetleg) ismernek, gyermeket nevelőt meg a törvény jelen állása miatt szinte biztosan egyet se, így marad a tévé-rádió-facebook-egyéb mértékadó netes okosságkupac. 

*** 

Itt egyrészt kapnak egy kemény propagandát azoktól, akik elvi okból harcolnak ellene. 

 És kaphatnának információt azoktól, akik meg harcolnak érte. 

 És persze kapnak is. 

 Évente egy felvonulást, ami műfaját tekintve nagyjából egy május elsejei felvonulásba oltott -- amúgy kedves, vidám, felszabadult -- orgia. Ahol -- mivel majálist már mindenki látott -- még a nem ellenpropagandát űző híradások is az orgiára koncentrálnak. Ahol az elején írottak által vezérelve a szexé a főszerep. Nem nyíltan űzve ott persze, csak erős utalásokkal.

*** 

Szinte röhejes, hogy a Homo Sapiens, a Gondolkodó Ember társadalmában elméleti fejtegetésekben vitatkoznak társadalmi csoportok valamiről, amire bizonyos országokban konkrétan tanulmányozható esetek sokasága létezik. 

 A melegpárok általi örökbefogadás ugyanis több országban régebb óta engedélyezett, így már felnőtté vált gyermekek tömegei léteznek, és tanulmányozhatók. 

 Biztos van is sok tanulmány róluk, de hazai vitákban még soha egyetlen hivatkozást nem hallottam rájuk. 

 Kizárólag szép egyszerű paraszti logikával próbáljuk kiokoskodni, vajon mi lenne a hatása, ha egyszer kipróbálnánk, miközben rég ki van próbálva. 

 Mintha pl. az orvostudomány a mai napig megrekedt volna a görög filozófusok és a középkori orvosdoktorok szintjén, akik elvből nem foglalkoztak a tények tanulmányozásával -- vagy mert megvetendőnek tartották az elméleti okoskodások tiszta csillogásával szemben, vagy mert kevés módjuk volt igazi embereket felvagdosni legalább haláluk után. 

*** 

Szóval ama bizonyos egyszerű honpolgár semmit nem kap például a tényszerűen megismerhető kutatásokból, és példákat se mutatnak be neki mondjuk riportfilmek formájában ilyen családokkal. Nem láthatják, hogy ezek hogy működnek vagy nem működnek, milyen esetleges lelki torzulást okoz egy gyermekben, ha két férfi vagy nő neveli, és mekkorai bármiféle esetleges torzulás tényleges gyakorisága. S persze nyilván torzítanának is e művek, de ez is alakulna aztán, lenne, amelyik az ilyen példákat mutatná, másik az olyat, majd megjelenne az egyre kiegyensúlyozottabb tényfeltáró típus. 

Mindez persze értelmes vita lenne, valódi tanulságokkal, ami -- tudom -- nemzetidegen műfaj. 

*** 

S persze a melegjogok harcosai maguk is dolgozhatnának az ilyesféle információk terjesztésén. Bemutathatnák továbbá azt a képet, ahogy ők maguk élnek a mindennapokban. Pénz lenne rá, mert pénz azért van erre a harcra. Csak céljaiknak megfelelően lenne érdemes felhasználniuk. 

*** 

Tévút ez a szex ebben a harcban -- mondom sokadszor. 

Attól, hogy ez a különbség, ettől még a homoszexuálisok életének sem ez a leggyakoribb eleme, és nem is igen különböznek a heteróktól azügyben, hogy életükben mekkora időbeli súlya / gyakorisága / fontossága van a szexnek, ahogy abban sem, hogy mennyire rejtőzködve / magamutogatón űzik. 

 Hisz' ugyanúgy elbújnak vele a világ elől, mint általában mi, heterók is. Nyilván lephetünk meg ilyen vagy olyan párt is olykor parkban, réten, napsütötte sziklán, tengerparti fövenyen, de a többség mindkét oldalon illendőn és sikeresen megbújva cselekszik. 

 Ami meg az Élet egyéb részeit illeti, pont ugyanolyan mértékben és fontossággal csinálnak olyat, hogy munka, bevásárlás, sorbanállás okmányirodában, autó műszakiztatása, meg a sok más dolog, amikből összeállunk.

*** 

S hát egy marketingstratégiának a célcsoport beazonosítása is fontos eleme. 

Én bírom a színes vidámságot -- ám engem meggyőzni se kell. 

A vidám-büszkén felvonuló nép is élvezi a felszabadult, vidám bulit -- ám meggyőzni őket is minek.

A meggyőzni célzott ember gyanúm szerint inkább konzertvatív beállítottságú, aki szereti a vidámat s a szépet, a színeket is kedveli, és sok mindenről meg is győzhető, de a harsányságnál többre becsüli, ha vitapartnere diszkrét, komoly ember benyomását kelti -- különösen általa komolynak gondolt témákban.Jogos, hisz' a komolyan kinéző ember inkább komolyan vehető. És persze azt az üzenetet is hihettőbb egy diszkrét kinézetű átlagpolgártól hallani, hogy családot is komoly szándékokkal tervez, s gyermekét úgy is nevelné.

 Ahogy az örökbefogadni szándékozó párok is kínosan ügyelve kispolgári kinézetükre mennek -- gyanítom -- a hivatalba, hogy meggyőzőnek tűnjenek az alkalmasságukat vizslató tekintetek sugarában.

Jutott eszébe már valakinek próbaképpen egyszer egy öltönyös pride? Nem az eredeti helyett persze, csak valamikor máskor egy másik? 

 Komoly kinézetű, csendben sétáló, vegyesen fiatal-középkorú-idősebb öltönyös polgárokat kisípolni-megdobálni is nehezebb. Szinte már kínos. (És "öltönyös" alatt hasonló stílusú nőket is értek persze, csak nem erősségem a női ruházkodás nevezéktana. És persze a férfin és nőn túliakat is, legyenek akár denevérek, nekem aztán tényleg mindegy.) 

S persze mondom, ettől még jó ez a mostani sípos-dobos-nádihegedűs is, mert segít bátorságot önteni a résztvevőkbe, hogy lássák, hogy mások is hasonló cipőben. Csak talán ezt is egy kicsit kevesebb hevülettel és felsőtesttel. A cél érdekében.

+++ 

Röviden? 

 A szex kihangsúlyozása megtévesztő, mintha életed egy örökös orgia lenne. Ne csodálkozz hát, ha az átlagpolgár egy része -- magának megfogalmazatlanul akár -- úgy érzi, mintha kelléknek és áldozati báránynak keresnél kiskölköket vérben-ivarsejtben úszó állandósult házibulijaidhoz. 

 Ha azt akarod, rád bízzák gyermekeiket, azt mutasd, amiből látják, hogy te ugyanúgy egy diszkrét, kispolgári lény vagy, mint ők, akik jelen társadalmunkban gyermeket nevelnek. 

 Azt mutasd, hogy igen, különböztök, de egyrészt ez a különbség napi életviteledben ugyanúgy nem meghatározó súlyú, mint az övékben, másrészt életviteled és gyermeket nevelő alkalmasságod szempontjából fontos dolgaidat ugyanúgy csinálod, mint ők. 

 Mert hiszen tényleg ugyanúgy csinálod. 

Azon ritka marketing lenne ez, mely véletlenül még igazat is mond. 

Ui.: Az idei felhívásban mintha kezdenének a szervezők is ráébredni erre: 

"Manapság az élet minden területén azon van a hangsúly, hogy ki-miben és mennyivel jobb, vagy rosszabb a másiknál, hogy észre sem vesszük értékeit. És ez túlmutat az LMBTQ közösségen, hiszen a különféle csoportok is összefonódnak más tulajdonságok, élethelyzetek, érdeklődési körök, vagy bármi egyéb mentén. A 2019-es fesztivál és felvonulás szóljon arról, hogy a különbségek helyett keressük egymásban a hasonlóságot, a közös pontokat, mert csak ezek által fogunk sikeres, boldog közösséget alkotni."