Nagy irodalma lesz ennek a járványnak -- mind a költészetben mind a pszichológiában. 

Szindrómákat neveznek el róla. Fázisai lesznek az otthonbakényszerült embernek -- első héten mémek száguldoznak, ingyen koncertek neten, nagy közös taps az erkélyen, aztán ez elhal, besüppedés, ilyenek. 

Leírják majd apróra, nem kell félnünk, hogy nem. 

Kicsit szív vele mindenki, sokan nagyon is. 

És az egyik szindróma mégis az lesz, hogy mikor vége, sokan mintha mély álomból ébrednének, és azt élik meg sokként, amikor majd visszalökik őket abba a bizonyos kerékvágásba. A megszokott normálisba. 

*** 

Néhányan már most is megélik, sokan még nem tudják, hogy megélik, hogy ez az időszak utólag egy nagy békés ünnepszerűség lesz, amikor olyan valószínűtlenül megállt a világ, ahogy az a rohanó, globalizált (stb.) XXI. században már elképzelhetetlen lenne. 

Olyan állapot, ami sosem következhetett volna be a vírus nélkül. 

Ráadásul még a lehető legbékésebb, -simogatóbb változatban: többségünknek még ismerőse se találkozott vele, kicsit nehezebb boltokból beszerezni, ami kell, de némi betanulás után működik, meg valahogy nem is kell annyi minden, hisz' csinálni se lehetne velük semmit. 

A sok minden, amit amúgy se csinálunk, pedig régóta kéne, most mind igazolt nemcsinálás, hisz' nem lehet csinálni. 

Maga az IDŐ állt meg. Amit senki nem hitt volna, hogy lehetséges. Költők pendítgetik olykor, hogy bárha, de eleve lemondó szerkezetben. 

*** 

Az egész világ hirtelen szereti egymást, ingyen filmek, koncertek online, megint van egy Nagy Közös Téma, és otthon a család. Ami sok súrlódással jár, de a kiálló, éles részek csikorgós összecsiszolódása végére kijön a jó oldala is. És olyat élnek meg benne, amit enélkül sose. Hisz' soha annyit s úgy nem látták egymást egész életükben, mint most pár hónap alatt. 

A Nagy Közös Téma léte különösen sokakban megmarad majd, mert az már régesrég kikopott, hisz' ma már a felkapott hírekből és csatornákból is irányzatok vannak, s a más csoportok dolgait nem ismerjük. De a Vírust mindenki, és a fő téma is. 

A TÉMA. 

Mint egykor az Onedin család. Hogy Anne nélkül James a tengerbe veti-e magát, és megkapja-e Blazsej doktor Emma nővér vulváját.

 Kitörölhetetlen motívum lesz a művészetben a golyó tappancsokkal, amit mindenki ért majd -- már prezentációban is láttam olyan ábrát, ahol körből kijövő nyilak mentén voltak felsorolva a gazdasági hatások. Virus Style Diagram, ez lesz a neve. Tán még betűtípusa is lesz. Ingyenes persze. 

*** 

Évtizedek múltán a Nagy Járvány néven emlegetik majd, sok város főterén emlékműve lesz a pestisszobor mellett, és az egyre újabb nemzedékeknek a maiak már egyre inkább hiába mesélik. Ami szintén összetartó erő. Meg a múlt meg is szépül a patina alatt. 

Lesz nagy emlegetés a nyugdíjasházban -- mi akkor nem élünk már, csak gyermekeink legyintenek, mikor az újabb járvány jön, hogy éltek ők már olyat, elő is keresem, itt kell legyen valahol a Tanti szájmaszkja. eFeFPé2ettő, keveseknek jutott olyan, nem hordhatta bárki, de a Tantinak hozott egyet kéz alatt az udvarlója a járványkórházból, szegény Sanyi bácsi, ti őt már nem ismertétek, pedig de szép ember volt, de szép volt  a Tanti is, azért hozott neki! 

*** 

Nem, nem mindenki éli majd így meg. 

De meglepően sokan ahhoz képest, hogy most mindenki szívásnak érzi. 

Még a művészvilág is. Mert most még hasával látja, szívével majd csak hogy elmúlt már. 

***

Reménykedjünk benne, hogy így lesz. Mert azt jelentené, hogy nem ez válik megszokottá. 

És reméljük, hogy sokak nosztalgiájában ott marad valahol egy zugban. Kisagyban, pitvarban. Mert ők azok, akik nem éheztek, szenvedték meg extrém módon vagy haltak éhen közben. 

Akik a Vírus napos oldalán voltak -- még ha ezt csak utólag veszik is észre.

+++ 

Hölgyeim, Uraim: sok minden van, mit csinálni most nem lehet. 

Nem lehet utazni, sörözni, nincs étterem, nyaralás, disznóvágás, wellness, szüret, lakodalom, rokonlátogatás, last minute. 

Viszont az IDŐ átmenetileg felfüggesztetett! 

Amíg ez tart, próbáljanak ez egyszer előre nosztalgiázni. 

 Szedjék ki belőle, amit lehet. Amíg lehet.

 Szent György legyőzi a Vírust 

/Ismeretlen bukolikus, XXI. sz.harmadik fele, eddigre a tappancsos golyó motívum mélyen a művészetbe égett/