Inas, hát inas.
Legrosszabbkor, persze, pont akkor szidni a víziló anyját, mikor átkelnénk a Níluson, de ez már nem oszt, nem szoroz, amelyikük eddig nem ment el, nem most fog. Aki eddig maradt, nem miatta, inkább annak ellenére. Sokan úgysincsenek már.
Azt meg megszokhattuk tőle, hogy ha…