A Lánchídon át mentem ma este a Clark Ádám tér felé.
És ahogy a korláton át néztem a felduzzadt folyó csendesen ellenállhatatlan örvényeit, átjárt egy valahol egyszer hallott érzés: hogy bár kimozdíthatatlanul bebástyázottnak tűnik az a kőpillér, azért a víz az úr...
.
.
.
.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
