Foglaljuk össze:
Hogy értelmes tudást adott-e, végehosszanincs lehet vitatkozni rajta -- s tesszük is buzgón egy ideje.
De hogy piacképeset-e, azon vitatkozni nemigen van értelme.
Mert ahogy állítólag a Föld mozgása, ez sem hitkérdés.
Mert a piacképesség definíciója az, hogy a piacon adnak-e érte pénzt.
És akárhogy is nézzük, ezért adnak.
Lehet, hogy csak a megveszekedett, vesztébe rohanó világ alkalmazza őket, akik ott végeztek, de alkalmazza, és nem egy autógyári szalagmunkás bérével.
És esélyes, hogy a jövőben is azon országban élőknek lesz legkönnyebb / legolcsóbb az ott adott papír megszerzése, ahol éppen működik.
***
De mi legyőztük, és kiseprűztük, és most örömtüzet gyújtunk.
Ahogy annak is, ha jön vagy bővül majd még egy autógyár.
Ahová majd fiataljaink, kik eddig itt szerezték a papírt, amire sok pénzt fizet nekik a (talán) vesztébe rohanó világ, most az autógyárak szalagjai mellett keresik majd kevesebb pénzüket, még több autót adva ezzel a bevált modell szerint a jövő roncstelepeinek és ózonlyukjainak.
***
Ám a pénz nem minden.
A tűz, a hit, a szenvedély, csak az ad igaz boldogságot.
Hisz' nem boldogabb-e a törzs, mely örömtáncot jár a közösen felgyújtott élelmiszerszállító teherautó fölött, kit sikerült sarokba szorítva legyőznie, és kifüstölni belőle a Gonoszt, majd a tűz mellett boldogan rágja a füvet s az elejtett gizdát, mi a nyarat sújtó aszályból megmaradt, mint korunk ficsúrja, ki kiüresedett lélekkel rágódik a tengerparti szállóban a hitvány dolláron vett tengergyümölcsén, és mitsekezdve magával tohonyul a naplementés tengerben -- majd este a jacuzziban -- gendernyálas bankóin vett koktélja alkoholmámorának rabságában tengődve?!
Előbbiek éhesen, de hittel telve, a boldog összetartozás meleget adó tudatában örülnek a semminek, míg utóbbiak lelke üres, míg a homáron rágódnak.
***
Ha egy kényelmetlen, nehéz kő nyomja zsebed, és eldobnád, de azt látod, hogy valamiért mindenkinek felcsillan szeme, mikor meglátja, és már előre összeverekednek rajta, gondold át még egyszer, tényleg eldobod-e.
Vagy ha neked nem is kell, legalább pénzt csinálsz belőle. Legalább eladod s nem -dobod.
Mert hogy a kő jó-e valamire, teljesen mindegy, ha valakik sok pénzt adnak érte.
+++
És életedben állj meg olykor, s gondolkodj el, hogy most akkor éppen ki is a hülye.
És ha éppen eldobtál valamit, ami pénzt fialhatott volna, akkor ne félj felismerni.
Hogy most éppen te.