Isten mintha játszana velünk ezzel a vírussal, mi meg nem figyelünk a segítségre, amit a játékhoz adott.
***
Szinte az eleje óta tudjuk, hogy áldozatait erősen megjósolható körből szedi, és akkora hatalmas mintánk van már a világból, hogy elég pontos statisztikák írják le azt is, kik számítanak veszélyeztetettnek.
Lebetegíti -- olykor meg is öli persze -- az ismert körbe nem tartozókat is, de őket jó nagyságrenddel kisebb arányban Sok tanulmány van, a mindenféle adatok alapján az a kép tűnik kirajzolódni, hogy kevesebb mint tizede a kórházba kerülőknek és a meghalóknak, aki nem tartozott eleve az ismert veszélyeztetetti körbe -- kora vagy egyéb ismert betegsége alapján.
Ugyanakkor az is igaz, hogy ha a teljes népességre vetítve nézzük, elképesztően kis hányada szabad egyszerre fertőzött legyen ahhoz, hogy a kórházak s a lélegeztetőgépek bírják a rohamot. Szintén csak egy tanulmány a sok közül, ami azt írta, hogy a 20-44 év közötti fertőzöttek 2-4%-a szorult intenzív kórházi ellátásra. Ez így tán nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy ők a köztudatban nem veszélyeztetett fiatalok, akkor ha csupa belőlük állna is Magyarország lakossága, és egyszerre lennének fertőzve, az kettő-négyszázezer intenzív kórházi ágyat jelentene, ezzel összemérhető számú lélegeztetőgéppel (mert azért nem minden intenzív ellátás igényel gépet).
Ha ehhez hozzávesszük, hogy társadalmunk messze nem csak ilyen korúakból áll, a szükséges ágyak és gépek száma ennek sokszorosára is ugorhat.
"Amikor nagy terhelés alatt leszünk, 7500-8000 intenzív ágy és lélegeztetőkészülék kellhet majd – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a közrádiónak adott interjúban. Normálisan 2000 ilyen készülék van az országban, „ezt kell felfuttatni, és személyzetet is biztosítani, akik tudják ezt kezelni”."
Összevetve az egyszerre fertőzött lakosság százezres nagyságrendű lélegeztetőgép-igényét a mostani kétezerrel és megcélzott nyolcezerrel, láthatjuk, hogy a lakosság optimista szemüvegen át is legfeljebb tizede szabad egyszerre fertőzött legyen, de inkább huszada, azaz durván max. 5-10 %-a.
***
Egy nemrégiben adott interjú szerint a világ tudományos körei is ehhez hasonló, 7-8 százalékos egyszerre való fertőzöttséget tartanak optimálisnak:
"A tudósok körében világszerte az a konszenzus alakult ki, hogy a korlátozó intézkedések bevezetésében, illetve majd enyhítésében egy olyan arányt kell megtalálni és folyamatos húzd meg, ereszd meg mérlegeléssel megtartani, hogy a társadalom hét-nyolc százaléka maradjon fertőzött. Így lehet hatékony ütemben kialakítani a nyájimmunitást, amelyre Barabási Albert-László és intézetének kutatói szerint mindenképpen szükség lenne ahhoz, hogy az új koronavírus-járvány újabb hullámára már megfelelő mértékű immunitással rendelkezzen az emberiség."
A fertőzöttség köztudatban élő leghosszabb lefutása 2 hét (már aki nem betegszik meg tőle), de átlagosan talán egy hét ha jól emlékszem. Ha tehát tartani akarjuk a mondjuk 7-8 százalék fertőzési arányt, és másfél hetet számolunk az aktuális fertőzöttek lecserélődésére, az jó 15-20 hetes átfutást jelent a teljes lakosságra számolva. Azt mondják, a lakosság kétharmadának átfertőződése után jön el kábé az a pont, amitől már a járvány elkezd lecsengeni, de mire megszűnik, az még idő.
Mindent egybevetve durva becsléssel legalább egy jó harmad-fél évig elhúzódik a járvány, ha a karanténintézkedések húzdmeg-ereszdmegje tényleg tartani tudja a 7-8%-os állandó fertőzöttségi arányt.
***
Ez tehát optimista becsléssel is 4-6 hónap. A Kínán kívüli karanténok egy-másfél hónapja tartanak, és már most annyira nem bírja senki, hogy a politikai vezetők és tanácsadóik is mindenfelé az enyhítés szükségét hangsúlyozzák, és tervezik feloldogatni a korlátozásokat.
Ez két dolgot jelent.
Egyik, hogy az a még mindig hivatalos stratégia, hogy keményen korlátozzuk a terjedést, és nem engedünk a szirénhangoknak, hogy engedjük el oszt' essünk túl rajta, olyan sok időre fenn kellene tartsa a karantént, amire a mai társadalom egyszerűen nem képes. Elkényeztetett népek vagyunk mi már ebben a fejlett világban, nemzedékek óta nem volt háború, és egyszerűen képtelenek vagyunk igazán huzamos időre lemondani megszokott életvitelünkről.
Meg hát közben a gazdaság is omladozik, sokak váltak munkanélkülivé, az egészségügy normál ellátása nem működik, azaz tényleg nagyobb károkat -- és talán halálozást is -- okoz a terjedés hosszadalmas lefojtása, mint amit a vírus tudna okozni. És ezt láthatólag egyre többen gondolják így.
Így jó eséllyel tényleg elkezdik már enyhíteni a karanténokat, aminek persze azonnali megugrás lesz az eredménye, már ha a fenti -- még lefojtottan alacsony -- átfertőzöttségi hányad tényleg igaz. Amit persze senki se tud, de legtöbben ezt feltételezik.
Így aztán vissza fogják szigorítani még most majd, ám sokáig így sem tudják húzni, és az erős társadalmi nyomás feltételezhetően kikényszeríti majd a begyorsítást.
Csak ez meg a kórházak tényleges túltelítődésével jár majd, és szükségtelenül sok halállal.
Másik, hogy még ha tudjuk is tartani a hosszadalmas lefojtást, a társadalom előbb esik át szinte teljes mértékben a fertőzésen, mint hogy egy oltás eljuthatna abba a fázisba, hogy feltalálás, tesztek után emberiség méretű tételben legyártódjon, és beadódjon annyi emberbe, ami a terjedést megállítja.
Ez viszont azt jelenti, hogy ha nem sikerül nagyon-nagyon jól elzárni a veszélyeztetett csoportokat a járványtól, akkor az ő megtizedelésük, ha lassabban is, de megtörténik. Mert ne feledjük, ha mind el is jut kórházba, ott az elég nagy százalékuk belehal.
***
Mindebből az következik, hogy -- hacsak ki nem fejlesztenek harmad-fél éven belül egy olyan gyógyszert, ami a betegeket kigyógyítja és gyártanak le belőle irtózatos mennyiséget, ami elég a lakosság 4-5 %-ának --, akkor választanunk kell:
- vagy megoldjuk a veszélyeztetettek nagyon erős elszigetelését,
- vagy odaadjuk őket a Természetnek, rá bízva, hogy leszedje a maga által megszabott sápot, azaz hagyjuk őket meghalni az eddig megfigyelt halálozási rátával. Ezesetben csak abban van választásunk, hogy a nem telített kórházak melletti halálozási rátával, vagy az ennél durvábbal, ahol még gép se jut mindnek.
***
A veszélyeztetettek elkerítésének tehát kötelező feladatnak kellene lenni!
Ha viszont meg tudnánk oldani, akkor hirtelen nagyságrenddel gyorsabban lehetne átengedni a vírust a lakosságon, és ötöd-tizedannyi -- azaz nagyjából a jelen társadalom számára elviselni képes -- idő alatt áteshetnénk a járványon. Ezt a kevesebb időt a veszélyeztetettek is jobban el tudnák viselni, egyéb bajaik is kevésbé jönnének ki rajtuk, és mellesleg lélegeztetőgép is sokkal kevesebb kellene, ha a megbetegedésre hajlamos populáció tényleg hatékonyan el van zárva a járványtól.
De vigyázat! Az ördög itt is a részletekben rejlik!!! Ez nem szimplán a gyorsan lezavarós nyájimmunitás, amit annyira bírálnak. Ez először igényelné a veszélyeztetettek védelmének megszervezését, s csak aztán a karantén enyhítését !!!
***
És ez messze nem azt jelenti, ahogy a világ eddig az ő védelmüket kezeli!!! Mert az egy nagyon minimalista, amatőr, és nullköltséges megközelítés, hogy figyelmeztetjük az idősebb lakosságot, hogy különösen maradjanak otthon, és jelezzék, ha szükségük van bevásárlásra, és majd önkéntesek megoldják.
Eleve nem csak az idősek a veszélyeztetettek. De még az önkéntesek is általában csak nekik vannak felajánlva az önkormányzatok vagy ad hoc szervezetek részéről.
Hogy kik veszélyeztetettek, arról például a népességnyilvántartás és központi egészségügyi adatbázisok elég pontos adatokkal szolgálhatnak, így egy állami kézbe vett megelőzés eleve kezdődhetne úgy, hogy megkeresik és figyelmeztetik az érintetteket, s nem azon alapul, hogy ők majd jelentkeznek.
"Karanténjuk" önkéntes lehetne, mert ha elszigetelésük után a járványt gyorsabbra engedik, a mások megfertőzése már nem"bűn", így saját karanténban maradásuk önérdek, annak "megszegése" saját magukat veszélyezteti. (Kivéve persze, ha közösen élnek más veszélyeztetettekkel.)
S persze, hogy a világon az idősek otthonai gyorsan fertőződnek, hisz' működésük lényegében megmaradt a békeidőkben kialakult rend és lehetőségek szerinti.
Ám egy sokkal biztonságosabb működésmód kialakítható lenne megfelelő pénz rááldozásával.
Ahogy a veszélyeztetettek házhoz szállítós ellátása, szükség esetén lakhelyek kialakítása is megoldható lenne. Persze csak aki igényli és amennyire rászorul, de pénzből sok minden megoldható.
Márpedig pénzből sosem látott -- de még elképzelni sem bírt -- mennyiségeket lő most a világ e vírusra.
***
Óriási vakság a világ kormányai részéről, hogy miközben bődületes pénzt öntenek szinte amúgyis beszerezhetetlen lélegeztetőgépekbe, meg tesznek félre a gazdaság majdani (amúgy szerintem részben szükségtelen*) újraindítására, nem költenek ezzel összevethető mértékű pénzt a veszélyeztetettek tényleg hatékony elkerítésére és e közbeni ellátásába. Ha az állam tényleg fektetne ebbe, az a mostaninál nagyságrendekkel profibban megoldaná védelmük biztosítását.
Ráadásul ezen összegeket meg lehetne spórolni a kevesebb szükséges lélegeztetőgépen és/vagy a gazdaság rövidebb leállásán.
És hát munkaerőigénye is nagy lenne, ami része lehetne az állami pénzek azon részének, amit a vírus idejére munkanélküliek munkával való ellátására költenek. Ebből sok lenne szakirányú képesítést nem igénylő munka -- pl. házhozszállítás, de például informatikai is a szállítások professzionális logisztikájámak megszervezésére. Mindezt akár megbízásoktól a vírus miatt elesett profi cégek is végezhetnék.
És persze az önkormányzatok is végezhetnék, ahol tudják, illetve az ő bevonásukkal, mert információ, helyismeret náluk van sok, de sok-sok pénzbeli és logisztikai támogatással.
***
Mindegy is, lényeg, hogy a veszélyeztetettek állami pénzből és programokkal való professzionális elszigetelése szerintem elengedhetetlen része kellene legyen a védekezésnek, ráadásul mind a Vírus virulásából, mind az Élet leállásából következő áldozatok számát talán leghatékonyabban ezen keresztül lehetne csökkenteni. Azaz a védekezésbe öntött befektetések tán leghatékonyabb eleme lehetne.
Tegnapelőtt is késő lett volna elkezdeni, de még holnap se késő. Része kellene legyen a mostanság épp' mindenfelé tervezett lassú feloldásnak.
+++
-- Nem figyelnek a segítségre, amit adtam nekik a járványok Level 1-es betanuló szintjén -- hümmögött az Úr.
-- Mert, mikor figyeltek bármire is, amit mondasz nekik? -- kérdezte Lucifer, és elégedetten gratulált magának a fogadáshoz, ami megengedte neki a vírust, amihez viszont kapnak majd egy kezdőknek való segítséget.
Ismerte ő jól ezeket, hogy sose figyelnek semmire.
* Hogy a gazdaság majdani újraindítására betervezett erőfeszítéseket miért érzem részben szükségtelenül soknak, az hosszabb egy lábjegyzetnél, így ezt leírom később. Karanténban időből van a legtöbb. (Ami persze nem igaz, cserébe az se, hogy bárki még azt is elolvasná itt és most)
